F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

Id. még: Magyar Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója I. Budapest Régiségei XXXI. Budapest, 1997. 101-120. 17. Feuerné Tóth Rózsa - Farhaky Péter: A budai királyi palota 1478-1500 között épült reneszánsz homlokzatai. Egy eszmei rekonstrukció variációs lehetőségei. Ars Hungarica 1986. 17-49., Farhaky Péter: Késő gótika és kora reneszánsz. In: Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József és Dora Wiebenson. Budapest, 1998. 63-69. 18. A három rajz együtt közölve: Budapest im Mittelalter. Katalog. Braunschweig, 1991. 243-244., Feld - Szekér 11. jegyzetben i. m. 251-252. , továbbá Búzás 2. jegyzetben i. m. 89., 91. Közülük az első eredeti megjelenési helye: Gerevich 7. jegyzetben, i. m. 30. ( 17. kép), utóbbié Buz.ás Gergely - Végh Andreis: Adalékok a budai királyi várban álló Zsigmond-palotahomlokzat rekonstrukciójához. Castrum Bene 1990/2. Budapest, 1992. 102-110. - mindhárom munkában rekonstruktiv metszetekkel és alaprajzokkal is. Ugyanakkor az itteni épületekről készített első rekonstrukciót - Nagy Emese: Zsigmond királyi budavári Friss-palotája. Budapest Régiségei XVI (1955) 105-134. - jellege miatt inkább még az előzőkben tárgyalt csoportba sorolhatjuk. 19. Sajnálatos, hogy Marosi Ernő nem érzékelte, hogy a 18. jegyzetben idézett katalógusban egymás után leközölt három hipotetikus rekonstrukció-változat épp azok bizonytalanságát volt hivatva érzékeltetni. Megjegyzése „a rajzi rekonstrukciók messzemenő alkalmazása" vonatkozásában azonban teljesen jogos az itt is - a 262. és 264. oldalakon - közölt reneszánsz homlokzatok esetében: Marosi 2. jegyzetben i. m. 367. (10. jegyzet). 20. Farhaky 17. jegyzetben idézett, 1998-ban megjelent munkája 68-69. - A mű összefoglaló jellege és az Egyesült Államokban kiadott angol változata miatt a rekonstrukciók itt történt közlését érzem a legproblematikusabbnak, főként hamis bizonyosságot sugalló jellegük miatt. 21. Ld. az előző jegyzetben írottakat, kiegészítve azzal, hogy a rajzok alatt következetesen az „1470 és 1490 közötti állapot" olvasható, mint képaláírás. 22. Ezt annak ellenére is hangsúlyoznom kell, hogy Búzás Gergely egy, eredetileg a Szalon című magazin számára készült írásomra (Műemléklap 1999. 5. szám 18-19.) válaszoló vitacikkében (Műemlékvédelem és zsurnalisztika. Műemléklap 1999. 7. szám 17-18.) azt írja, hogy a kiépítési elképzeléseket is rögzítő rajzsorozat Deák Zoltán építésztervező munkája. Ha azonban összevetjük a továbbiakban tárgyalandó grafikai rekonstrukciókat az eddig megvalósult kiépítéssel, számomra egyértelműnek tűnik, hogy nem létezik két külön rekonstrukciós elképzelés. Ezt cikkében később indirekt módon Búzás Gergely is elismeri, vö. a 4L jegyzetet. Meglepő ugyanakkor annak itteni nyílt bevallása, hogy ez a jelentős léptékű kiépítési munka egy még közöletlen rekonstrukciós rajzsorozat alapján folyik. 23. Altmann - Bicz.ó - Búzás etc. 13. jegyzetben i. m. 138. (Ezen áttekintő alaprajz korábbi, a kutatás adott állásának megfelelő változatait megtaláljuk a továbbiakban tárgyalandó legtöbb munkában, néhol kiegészítve „A palota területe napjainkban" aláírású változatával. Más, tudományos igényű összesítő alaprajzról nincs tudomásom). 24. A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. (Visegrád régészeti monográfiái 1.) Szerk. Búzás Gergely. Visegrád, 1994. - A kötetben azonban - monografikus jellege ellenére egyetlen fényképfelvételt sem találunk. 25. Búzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Lapidarium Hungaricum 2. Budapest, 1990., gazdag, a kőanyag feldolgozását messze meghaladó, az előző jegyzetben említett munkából hiányolt fényképes dokumentációs anyaggal. 26. Ebben a vonatkozásban összefoglaló jellege miatt a leginkább figyelemre méltó: Medieval Visegrád. Edited by József Laszlovszky. Dissertationes Pannonicae III. 4. Budapest, 1995. Ugyanakkor a korábbi periódusok rekonstrukciós kérdéseinek vizsgálatára már azért sem vállalkozhatok, mivel azóta Búzás Gergely és munkatársai még az itt közzétett eredményeket is meghaladták. 27. Az alaprajzok legjobban: Búzás 25. jegyzetben i. m. 7-9. kép. Ugyanakkor a palotaalaprajz a 24. jegyzetben i. m. 62. oldalán már az újabb kutatások eredményeivel bővítve található, ahol azonban zavaró az egyes ásatások évszámainak túl hangsúlyos feltüntetése. Tehát az egyes teraszokról (szintekről) nem kerültek közzétételre külön kutatási alaprajzok, helyettük csupán „alaprajzi vázlatok" adnak tájékoztatás Búzás 25. jegyzetben i.m. 3-6. képein.