F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

TÁJÉKOZTATÓ - Kiss Margit: Az ”Erdélyi kazettás mennyezetek és falképek állagvizsgálata 1997-2000” című program ismertetése

„309-es" jegyzékünkben szerepelt olyan helység, ahol már hiába kerestük a középkori falképet vagy a famennyezetet, még a régi templomot sem találtuk, mert azt időközben lebontották. így pl. a Kolozs megyei Kispulyon új református templomában nyoma sem volt a Voit Pál és Tombor Hona adattárában (Voit Pál: Adatok a magyar festő-asztalosok munkásságának bibliográfiájához. Gerevich - Emlékkönyv. Budapest, 1942; Tombor Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokon emlékek a XV-XIX. századból. Budapest, 1968.) jelzett 1757-ben készített famennyezetnek és 1780-ból származó karzatnak. Mindössze a 18. századi kő szószékkosár menekült meg a pusztulástól, s került át az új templomba. A Hargita megyei Csehétfalva unitárius templomában is festett mennyezetet kerestünk. Ez a régi templommal együtt ma már nem létezik. Az 1823-ban épült újabb templomba a reneszánsz kőkaput vitték át, a berendezés új. Nem láthattuk már a monospetri református templom (Bihar megye) famennyezetének Tombor Ilona által említett „bibliai képei"-t, a nagykakucsi (Bihar megye) református templom 174l-es mennyezetét, mint ahogy a szilágyborzásit sem. Nyomtalanul pusztult el az ottományi (Bihar megye) református templom 17. századi, majd 19. századi famennyezete. Láthattuk viszont a szilágysámsoni református templom „eltünf'-ként nyilvántartott famennyezetének néhány fennmaradt festett deszkáját, amelyekre a toronyba vezető lépcsők alján bukkantunk rá. Ugyanitt a padlásról kerültek elő a feltehetően 18. századi szószékkorona darabjai. A szilágybagosi református templomban ma az 1906-ban 4. Nádasrádóc, református templom. Id. Umling Lőrinc famennyezete 1750-ből. Fotó: Mihály Ferenc, 1999.