F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

TÁJÉKOZTATÓ - Kiss Margit: Az ”Erdélyi kazettás mennyezetek és falképek állagvizsgálata 1997-2000” című program ismertetése

1. Kxaszna, református templom. A régi szószék 1909 előtt. OMvH Fotótár, ltsz. 5107. poz. Az előkészületekhez tartozik a templomokra vonatkozó, könyvtárakban, levéltárakban, fotótárakban fellelhető adatok összegyűjtése. Az alapvető, összefoglaló műveken kívül szerencsés esetben archív rajzokat, fotókat is találunk. Az OMvH Fotó- és Tervtára, A Néprajzi Múzeum Fotó- és Rajztára (pl. Huszka József akvarelljei), valamint az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet által kezelt Balogh Jolán hagyaték jelentik képes információink legfontosabb forrásait. Erdélyi kollégáink, főként a református egyház segítségét igénybevéve, a levéltárakban található kérdőíveket, összeírásokat gyűjtik egybe. (Kolozsváron pl. alkalmunk nyílt betekinteni Debreceni László 1930-40-es években végzett gyűjtéseinek jegyzeteibe.) Optimális esetben a helyszínekre már egy-egy rövid történeti összefoglalással, archív fotóval, templomalaprajzzal érkezünk. A templomfelmérés jól kialakult koreográfia szerint működik. Kérésünkre hamarosan előkerülnek a helyben őrzött egyháztörténeti írások vagy azok az idős emberek, akik információval tudnak szolgálni a templom felújításaival, átalakításaival kapcsolatban. Külön említést érdemelnek azok a publikálatlan, olykor vaskos kötetnyi helytörténeti írások, amelyekben a település múltjára vonatkozó adatok mellett részletes leírások találhatók a templomról. Különleges élmény volt kézbe venni pl. Ilosvay Jenő, egykori polgármester 1925-ben kézzel (!) írt 400 oldalas „Dési Króniká"-ját, vagy Lakatos Gyula református lelkész, fotókkal illusztrált „Homoródkarácsonyfalva Történeté"-t. Az írott dokumentumok és szóbeli közlések mellett természetesen maga a templom, annak külső és belső állapota nyújtja számunkra a legfontosabb adatokat. Sor kerül az épület falazatának, fedélszékének, famennyezetének, falképeinek, berendezésének vizsgálatára. A famennyezetről és berendezésről alaprajz készül. Ahol szükséges, kutató jellegű feltárást végzünk a falakon és a festett fafelületeken. Igen hasznos eszközünk az infrakamera, amelynek segítségével az átfestések alá láthatunk, megszemlélhetjük az évszázadok óta létező, de láthatatlan ornamentikákat, a korábban ismeretlen feliratokat, évszámokat. Felmérésünknek lényeges része a fotódokumentálás. Az eddigi kutatások ezen a téren szenvedik talán a legnagyobb hiányosságot, hiszen a részletes leírások sem pótolhatják a látványt. Itt jegyezném meg az archív fotók jelentőségét, amelyek egyéb fórrá-