F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
KITEKINTÉS - Bugbee Zita: A ludwigsburgi kastélyszínház rekonstruálásáról 1993-1998
Az alsó színpadi gépezet legfontosabb darabját, a központi tengelyfát szinte teljes egészében meg lehetett menteni. A központi tengelyfa 17. század eleji itáliai találmány. Forgatásával hozták mozgásba a kulisszahordozó kocsikat, így egyidejűleg több kuliszsza függönyt is cserélni tudtak (3. ábra). A 19. század eleje óta a megvilágítást a kuliszszarácsra szerelt olajmécses biztosította. A megoldás tűzveszélyes volt, ám előnye, hogy bár a kulissza-utcákat így csak egyenként lehetett megvilágítani, a fény a festett képek hatását kiemelte anélkül, hogy a vásznon átsejlett volna a kulisszarácsozat. Erősebb fény tönkretette volna a díszlet keltette illúziót. A modem fényforrások beszerelésekor olyan megoldást kellett találni, melynek révén az olaj világítás előnyei érvényesülnek. Végül alacsony fényerejű halogénlámpák beszerelése mellett döntöttek, amelyekkel - bár fényük stabil - megközelítően azonos fényhatást lehetett elérni. Az alsó színpad helyreállítását a különböző nagyságú és nyílású süllyesztők restaurálása tette teljessé. A felső gépezet a zsinórpadlás felett található és az alsóéhoz hasonló módon tengelyes szerkezettel működik. A sofitte-eket tartó zsinórokat a központi tengelyhez erősítik, így a tengely elfordításával egyidejűleg két függönyt lehetett mozgatni. Mivel hoszszabb és igényesebb darabok ennél több függönyt kívántak, helyenként - így Ludwigsburgban is - két tengelyfát alkalmaztak. Bár a felső gépezet egy részét már 191 l-ben elbontották, a meglévő darabokkal sikerült újra működőképessé tenni mindkét központi tengelyt valamint az ún. felhőtengelyt is, amely a felhőkocsi leeresztésekor játszik szerepet: erről eresztik le a kocsi köteleit takaró kulisszát, így segítve a teljes illúziót. Itt helyezték el azt az óriáskereket hajtó tengelyt is, amellyel a nézőtér fölött függő csillárt lehetett leereszteni - és felvonni. Segítségével egy ember akár háromtonnányi súlyt is fel tudott húzni, még ha legalább ötvenszer kellett is a tengely körül fordulnia. A restaurálás során a csillárt tartó köteleket acélzsinórokra cserélték ki. Ezek és más olyan kiegészítések a felső színpadon, amelyek a funkcióba állításhoz elengedhetetlenek voltak, úgy történtek, hogy elhelyezésük és anyaguk az eredeti részektől jól megkülönböztethető legyen, illetve, hogy a rögzítő csavarokat szükség esetén az eredeti anyag roncsolása nélkül el lehessen távolítani. A zsinórpadlás szintjén a jobb oldalon a központi tengelyek és a zsinórok helyezkednek el, míg a bal oldalra 12 új, kézzel hajtható emelőszerkezetet építettek be (4. ábra) mellőzve minden elektromos illetve hidraulikus működtetésű emelőszerkezetet. Az eredeti szerkezet tehermentesítését újonnan beépített acélprofilú vasszerkezettel oldották meg, ami azonban funkcióját tekintve az eredeti szerkezet mintájára készült és bármikor eltávolítható. A műemlék-kastély'színház Már a restaurálás előtt nyilvánvaló volt, hogy a ludwigsburgi színház esetében nem csupán múzeumi jellegű helyreállításról van szó, hanem a műemlék eredeti funkciójának életrekeltéséről is. A műemlék érdekeinek megfelelő új funkcióra az 199l-es szakvélemények is kitértek, s közülük az eltelt időben néhány már meg is valósult. Ilyen Wolfgang Stopfel és
