F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

KITEKINTÉS - Julián Esteban Chapapría: A spanyolországi műmlékvédelem története (1844-1990)

jelentette - új értelmet adva egyúttal az időtényezőnek is. A klasszicizmus számára a történelem idő nélküli, éppen ezért figyelmen kívül hagyta a klasszikus mitikus világ és a jelen közötti távolságot. Ez persze lehetővé tette a két pillanat összekapcsolását anélkül, hogy a közöttük (máskülönben) létező tér-idő dimenzió légüres faktornál többet jelentene. Az „új" filozofikus elképzelések nyomán az. emberiség történelme az emberiség fejlődésének történelme lett. Ebben az értelemben minden öszszefügg egymással, azaz bármely civilizáció vagy kultúra az előttük létezőknek köszönheti megszületését. Ez az új koncepció pedig nem más, mint a romantikus historizmus. 14. Navascues Palacio, Pedro: La restauráción monumental como proceso histórico: El caso espanol 1800-1950. In: „Curso de Mecánica y Tecnología de los Edificios Antiguos." Madrid, COAM. 1987. Az építési periódusok megmentését és helyreállítását elsősorban a gótikus építészetben gyökerező vallásos érzelmek motiválták. Hamarosan kiderült azonban, hogy viszonylag egyszerű a formákat reprodukálni, ám annál nehezebb rátalálni a bennük kifejeződő érzelmekre. 15. Arrechea de Miguel, Julio: Arquitectura y romanticismo. El pensamiento arquitectónico en la Espana del XIX. Valladolid. Ed. Universidad de Valladolid, 1989. Az első - a történelemtudomány és a régészet új eredményeit elfogadni képtelen akadémiai állásponttal szembenálló - kritikák romantikus magazinokban jelentek meg. 16. A régészeti tanulmányok a múlt és a művészeti stílusok megismertetésében alapvető szerepet játszottak. 17. A műemlékekkel kapcsolatban a két kiadványban publikált munkák közül is ki kell emelnünk Parcerisa pontos, a valósághoz ragaszkodó rajzait, valamint Perez Villaamil Burgos és Toledo épületeit megörökítő, fantáziadús litográfiáit. Meg kell még említenünk Piferrer szakszerű szövegeit, mellyel éles kontrasztot jelentenek Escosura - tudatlanságából fakadó történelmi tévedésekkel hemzsegő - írásai. 18. Ordieres Diez, Isabel: História de la restauráción monumental en Espana (1835-1936). Instituto de Conservación y Restauráción de Bienes Culturales. Madrid, 1995. A szerző az államnak az építészeti örökség iránti fokozott érdeklődését propagandisztikus kampányként értékeli, de az 1845-ös alkotmány nyomán kialakult - a katolikus vallás felé forduló - új politikai osztályt civilizáltnak és európainak mutatja, hiszen nemcsak a fanatikus és antiklerikális liberálisok okozta katasztrófának tudtak megálljt parancsolni, hanem egyúttal a dicsőséges múlt magasztos értékeinek szellemi örököseivé is váltak. 19. Célja egy olyan racionális látásmód kialakítása, amely csakugyan mentes az építészeti kultúrát uraló romantikus filozófiai értelmezésektől.