F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
SZEMLE - Raymond Lemaire: ICOMOS – Un regard en arriere, un coup d’oeil en avant (ICOMOS – Visszatekintés és pillantás a jövőbe) (Horler Miklós)
SZEMLE 151 Raymond Lemaire ICOMOS - UN REGARD EN ARRIERE, UN COUP D'OEIL EN AVANT (ICOMOS - VISSZATEKINTÉS ÉS PILLANTÁS A JÖVŐBE) A szövegeket összegyűjtötte: Marie-Jeanne Geerts, válogatta és magyarázó jegyzetekkel ellátta: Jean Barthélémy. Dossier de la Commission Royale des Monuments, Sites et Fouilles 5. Liège 1999. 1999 júniusában jelent meg a belga Commision Royale des Monuments, Sites et Fouilles wallonne régiója kiadványsorozata keretében az ICOMOS támogatásával a műemlékvédelem történetének ez az 1964. évi Velencei Kongresszustól napjainkig kiterjedő, történelmi jelentőségű dokumentuma. Jean-Louis Luxen, az ICOMOS belga főtitkára vetette fel annak gondolatát, hogy az 1997-ben elhunyt Raymond Lemaire (7. ábra) (az 1964. évi Velencei Kongresszusnak Piero Gazzola oldalán egyik szervezője, a Velencei Carta szerkesztője és megszövegezője, az ICOMOS egyik alapítója és első főtitkára, majd Gazzola halála után elnöke, és a nemzetközi műemlékvédelemnek mindvégig szellemi vezéralakja) hagyatékából össze kellene gyűjteni és egy gyűjteményes kötetben publikálni az életében kiadatlanul maradt kéziratos írásait és feljegyzéseit, vagy csak szűk körben ismert kongreszszusi előadásait, hogy szellemi örökségének ez a rejtőző anyaga is széles körben ismertté váljék. Ez az örökség nemcsak a múlt hiteles dokumentumait tartalmazza, hanem a jövő számára is fontos tanulságokat nyújt. A gondolat annál inkább helyeslésre talált, mert mindazok, akik Raymond Lemaire közvetlen munkatársai és barátai közé tartoztak, már életében sajnálattal tapasztalták, hogy mennyire kevés nyomtatásban megjelent írásművet vagy széles körben hozzáférhető egyéb publikációt hagyott ránk. A nehéz feladatot, a kiadatlan szellemi örökség összegyűjtését, rendezését, válogatását értelemszerűen Jean Barthélémy professzorra, a Commision Royale alelnökére, a belga ICOMOS Bizottság francia tagozatának díszelnökére bízták, akit Raymond Lemairehez szoros baráti kapcsolatok fűztek, és aki talán legjobban ismerte az ő munkásságát és szellemiségét. Maguknak az iratoknak megszületésében és megőrzésében Velencétől Lemaire haláláig mindvégig hűséges munkatársa és titkárságának vezetője: Marie-Jeanne Geerts volt a kezdeményező, akinél jobban senki sem volt tájékozott ebben a hatalmas szellemi hagyatékban. Ót bízták meg tehát azzal, hogy gyűjtse össze mindazokat a szórványosjegyzeteket, előadások vázlatait, amelyek meghatározó megnyilatkozásaivá váltak nagy nemzetközi konferenciáknak, egyéb kiadatlan szövegeket, végül mindazokat a
