F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Morvay Endre: Parisiana, a poraiból feltámadt főnix

Parisiana (1909) Arany János Színház ( 1990) 5. A volt Parisiana mulató. Budapest, Paulay Ede u. 35. A főbejáratok arányainak összehasonlítása azonos léptékben. Rajz: Morvay Endre 1919-ben a Táncpalotát is színházzá alakították. A nézőtérről (4. ábra) eltávolították az asztalokat, székeket, helyükre rögzítetten beépített széksorok kerültek. Az átalakított létesítmény Revű Színház néven nyílt meg, de néhány évi üzemelés után csődbe került. 1921-ben az épületet az Unió Színházüzemi és Színházépítési Rt. vásárolta meg, és Vágó Lászlóval gyökeresen átalakíttatta. Az épület homlokzatán is változtatás történt. A főbejárat fölé hatalmas, kovácsoltvas keretbe foglalt, üveg előtető került, melyről két nagy lámpatest csüngött alá. Az erősen kiülő előtetőt a márványburkolatú homlokzatba horgonyzott, kovácsoltvas láncok tartották. A bal oldali tengelyen a főkapu ajtóinak mintájára mellékbejárat is létesült. A színház átalakítása négy hónap alatt elkészült és négy nap híján egy évvel Lajta Béla halála után, 1921 október 8-án megnyílt, Blaha Lujza Színház néven. A Blaha Lujza Színház négy esztendeig működött. 1925-ben, amikor az Unió Rt. csődbe jutott, állami kezelésbe vették és mint a Nemzeti Színház kamaraszínháza működött tovább, egészen 1932-ig. Az épület azonban továbbra is állami tulajdonban maradt. Hasznosítása érdekében vállalkozóknak adták bérbe. Ekkor, a gazdasági válság idején már annyira deficites lett, hogy előadásait pénzügyminiszteri rendelettel beszüntették. A színház a háború után Várkonyi Zoltán igazgatásával Művész Színház néven nyitotta meg kapuit, és mint magánszínház az 1949. évi államosításig tartotta előadásait. 1949-1952 között Úttörő Színház volt, ezután a Nagymező utcai Ifjúsági Színháznak lett kamaraszínháza.