F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Galacsik Zsolt: Adatok a szécsényi Szentháromság-szobor történetéhez

MŰHELY 109 Galcsik Zsolt ADATOK A SZÉCSÉNYI SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR TÖRTÉNETÉHEZ Szécsény város központjában, a gyógyszertár épülete előtt, a Szent Miklós téren áll a 18. századi Szentháromság-szobor, amely műemlék (1-2. ábra). Tulajdonosa és kezelője a szécsényi római katolikus egyházközösség. Jelentősebb műemléki felújítása utoljára 1980-ban történt, ipolyvarbói Juhász István szécsényi lakos adománya révén. A barokk szobor történetéről kevés ismerettel rendelkezik a műemléki és a helytörténeti szakirodalom. Ez tulajdonítható annak is, hogy alaposabb kutatásban még nem részesült és ebből adódóan pontatlanságok kerültek a köztudatba. így ennek a dolgozatnak elsődleges célja, hogy röviden összefoglalja és helyesbítse mindazon ismereteinket, amik már megjelentek nyomtatásban, és újabb adatokkal egészítse ki a szobor történetét. Mielőtt rátérnénk a tartalmi részre, fontosnak tartom bemutatni a legfontosabb szakirodalmat és azt, hogy ezekben mi található erről a műemlékünkről. A szécsényi Szentháromság-szobor első műemléki bemutatása 1954-ben történt a Dercsényi Dezső—Genton István szerkesztette Nógrád megye műemlékei című topográfiában: „Jellege: Barokk, Leírása: Az alsó városban, a laktanyával szemben, háború óta sérült. Egyszerű, XVIII. századi szobor, az oszlop két oldalán Szt. Ferenc és Szt. Antal."

1 Ennél már valamivel részletesebb adatot közöl a Patay Pál által 1965-ben megjelentetett Szécsény műemlékei című idegenforgalmi kiadvány: „A gyógyszertár előtt kis téren Szentháromság szobor áll. Egyszerű, barokk alkotás. Hengeres oszlopon áll a szoborcsoport; kétoldalt Szent Ferenc és Szent Antal alakja látható. Elől oltárszerű kiképzés van. 1761-ben emelte Forgách Zsigmond, akinek címere feleségének címerével együtt ugyancsak látható a talapzaton."

2 Az OMF által 1990-ben kiadott Nógrád megye műemlékjegyzéke csak annyit jegyez meg róla, hogy „Szentháromság-szobor, barokk, XVIII. század."

3 1987-ben Fries Gyula szerkesztésében megyei műemlékjegyzékjelent meg, s ebben az alábbi kiegészítéssel találkozunk: A szobrot újabb kori vaskerítés veszi körül."

4 Az idegenforgalmi célzattal készült, Szécsény műemlékeit bemutató kötetek többnyire megismétlik a műemléki topográfiákban közölteket, tehát nem hoznak újabb ismereteket.

5 Ha összegezzük a megismert adatokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a Szentháromság-szobrot - a két mellszoborral együtt - 18. századi barokk alkotásnak tartják (3-5. ábra). Patay adatai alapján 176l-re teszik az építését, gróf Forgách Zsigmond jóvoltából. Az építési évszámot sikerült megerősíteni a szécsényi ferencesek által vezetett História Domus alapján „1761-ben a Szentháromságnak kőből vésett szobrát állították fel, egy celebrálásra kész menzából áll és kerek oszlopból, azon van elhelyezve az isteni Szentháromság szobra. Az oszlop felállítása a kegyelmes Forgách Zsigmond gróf úr