F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Horányi Éva: Családi ház a Rózsadombon
6. Budapest, II. Berkenye u. 19. A napos lakószoba részlete a félköríves ebédlőberendezésscl. Tér és Forma X. (1937) 320. ban őrzött perspektivikus távlati rajzokon (1. ábra), illetve a fővárosi önkormányzati Tervtárban lévő első engedélyezési terven. 13 Mint ahogy az is, hogy a henger íve az első tervváltozatban lapítottabb volt a későbbi félkörös metszethez képest. A hengeres formához szánt, már megrendelt és Németországban legyártatott üvegablakok beépítéséről az építtető leánya (aki mindvégig személyesen felügyelte az építkezést) beszélte le az építészt gyakorlati tapasztalatai alapján. Az építkezés menetét követve ugyanis megfigyelte, hogy a nyugati - északnyugati oldal kellemetlenül szeles (különösen, mivel akkoriban a ház szinte egyedül állt a környéken), így kérésére a tervező módosította a terveket és beépíttette az ablakok helyét. E megoldás mellett szólt az a meggyőző érv is, hogy az ablakok tisztítása csak tűzoltók segítségével lett volna megoldható. A gazdasági és mellékhelyiségeket rejtő nyugati, illetve északi homlokzatok zártságát csak a bejáratok, kis ablakok és kerek szellőzők bontják meg. A Berkenye úti villa belső tereinek kompozíciója hűen igazodik azokhoz a gondosan kimunkált elrendezési és térformálási alapelvekhez, amelyekhez Kozma minden épületében igyekezett ragaszkodni. A terek funkciócsoportok szerinti felosztására (azaz az életfunkcióknak megfelelően a „lakás", a táplálkozás, az alvás és a tisztálkodás követelményeihez igazodva), valamint a funkciócsoportok egymás közötti összefüggéseinek megteremtésére, tehát a legcélszerűbb és legrövidebb közlekedési útvonalak kidolgozására, a belső terek megfelelő megvilágításának és szellőzésének biztosítására, a helyiségek praktikus bebútorozására Kozma rendkívül nagy gondot fordított. Mivel minden épületet a funkció, a szerkezet és a forma által meghatározott térbeli egység-