F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Rostás Tibor: A besztercei volt minorita, ma görög katolikus templom

A szélső szőlőlevelek a falhoz simuló fél levelek. A bimbókon rátétszerű szőlőlevelek (23. ábra). T4D fejezete. A hosszúkás levelek bimbósak. A bimbókat rátétszerű szőlőlevelek díszítik. Az alsó szőlőlevelek nem a nyaktagról indulnak, hanem a hosszúkás levelek kannelúrái közötti élből ágaznak kétfelé a kelyhek középmagasságában. A megszokottól lényegesen kisebbek, ötkaréjosak. Tengelyükben a levélnyelet folytató ér húzódik (24. ábra). JEGYZETEK 1. A tanulmány a kerci műhelyről írt szakdolgozatom része, melyet az ELTE Művészettörténeti Tanszékén Tóth Sándorhoz készítettem. Itt szeretném megköszönni Tanár Úr tanácsait, segítségét és lektori munkáját. Köszönöm George Paunescunak a bukaresti tervtárból származó alaprajzot amelyet valamelyest korrigáltam -, továbbá az OMvH fotótárának segítségét. A dolgozat a „Die einstige Minoriten-, heute griechisch-katholische Kirche von Beszterce" címen, 1998-ban, Pozsonyban, a „Mitteleuropa - Kunst - Regionen - Bezihungen 3 / Umenie - Regióny -Vztahy Stredná Europa 3" c. tanulmánykötetben (Szerk: Stefan Orisko) megjelent cikkem néhány gondolattal tovább bővített változata. írásom a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt barátom, a cikket németre fordító Pletser Béla emlékének ajánlom. A települések első említése után közlöm német és román nevüket. 2. A kolostor elhelyezkedéséről: Dahinten. Otto: Beiträge zur Baugeschichte von Bistriz. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde L (1944) 313-461.; Dahinten, Otto: Geschichte der Stadl Bistritz in Siebenbürgen. Köln - Wien. 1988.. 291-292. 3. Entz Géza: Erdély építészete a XIV-XVl. században. Kolozsvár. 1996. 241-242. 406. A titulus 1516. századi adatok alapján ismert. Dahinten. 1988. i. m. 292. tévesen Szent András titulust említ. 4. A templom méretei: Dahinten, 1988. i. m. 294-295. A templom hossza az előcsarnok nélkül: 43,5 m; a hajó szélessége 15,67 m. A hajó belső méretei: 24 m hosszú és 13,6 m széles; a szentély belső méretei: 15,3 m hosszú: 7.3 m széles; kb. 10,5 m magas. 5. A kolostorról: Aimer. Michael: Beim Abbruch des alten Franziskaner- (Minoriten) kloster. 2. In: Bistritzer Zeitung XIX. 38. sz. (1909. szept. 18.) 2.; Aimer. Michael: Beim Abbruch des alten Franziskanerklosters. 124. In: Korrespondenzblatt (1909) XXXII 124-125. Hermannstadt.: Gyárfás Tihamér: Régi erdélyi falképek. In: Vasárnapi Újság LVII (1910) 86.; ifj. Dümmerling Ödön: A Ferencesrend középkori csúcsíves stilű építészetének emlékei Magyarországon III. (Minoriták) 46. In: Technika XXIV (1943) 1. sz. 46-54.: Tóth Sándor: Egy gótikus építészeti megoldás történetéhez. In: Soproni Szemle XXX (1976) 335. 8. jp. A bontáskor készült foto: OMvH fotótár. 25483. sz. poz. 6. A kerci körről a legalapvetőbb: Entz Géza: A kerci (Cîrta) cisztercita építőműhely. In: Művészettörténeti Értesítő XXII (1963) 121-147. 7. A kapcsolatra Tóth Sándor figyelt föl: Tóth, 1976. i. m. 332, 333, 335. 337, 338. 8. Az összefüggésre Tóth Sándor hívta fel a figyelmem. A vasvári homlokzatról: Haris Andrea: A vasvári domonkos kolostor építéstörténete. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. Budapest. 1994. 201. 9. A bolognai San Francescóról: Simson, Otto von.' Dus Mittelalter II. Dus hohe Mittelalter. Propyläen Kunstgeschichte. 6. Berlin, 1972. 322. 10. A soproni ferences templom szentélyablakairól: Bartos György: Megjegyzések a soproni ferences templom és kolostor építéstörténetéhez. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk. Haris Andrea. Budapest, 1994. 180-181. 11. Az egri töredékekre is Tóth Sándor hívta fel a figyelmem. Sedlmayr János - Kozák Károly: Az egri középkori kőtár. Eger 1987. 17.