F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Turányi Erzsébet: A szekszárdi Szent János- és Pál-kápolna helyreállítása, avagy gondolatok egy helyreállítás kapcsán

2. Szekszárd, Szent János- és Pál-kápolna. Az épület a felújítás előtt északnyugatról. 1984. Fotó: Turányi Erzsébet ,,Mi alulírottak elismerjük és kinyilatkoztatjuk, hogy az általunk Isten dicsőségére a szt. János és szt. Pál nevére nagy költségekkel félépített kápolnát mint fundatorok vagyis alapítók továbbra is jelenlegi állapotában fenntartani akarjuk s erre magunkat és utódainkat kivétel nélkül örök időkre kötelezzük, -mit saját nevünk aláírásával és pecsétünkkel vagy keresztvonásainkkal ezennel megerősítünk. Szegzárd, 1778. június 21-én."3 Mivel az alapított kápolna nyilván misézésre szolgált, valószínűleg állt már a mai szentély is, hiszen a toronyalj és a kupolatér nagyobb tömeg befogadására alkalmatlan lett volna. Azt kell tehát feltételezni, hogy a szóban forgó kápolnaalapítás egy meglevő építmény bővítése volt, melyről az alapítólevél nem szól. Rendeltetését illetően is csak találgatni lehet -, esetleg egy útszéli kápolna lehetett előtérrel, torony nélkül. Város széli környezetében ezidőtájt rossz állagú, gyúlékony fedéssel készült, földszintes lakóházak álltak. Tudjuk, hogy a tőle keletre eső terület mélyebb fekvésű, s hogy még a múlt században is a Duna árterülete volt. Ennek mentén, a mai Béri Balogh Ádám utca nyomvonalán vezetett a királyi út Buda felé. Elkerülve a lapályt, itt a kápolnánál vett északnyugati irányt, s ment fel a Béla térre, majd folytatódott a Fürdőház és Kadarka utcában. A homlokzaton lévő, műemléket jelző táblán az 1760-as év szerepel az építés idejéül. Ezzel az évszámmal sehol máshol nem találkoztam. „A kápolna 1802-ig szolgálta az alapítók céljait, amikor Szluha plébános által a kórházépítésre szerzett összegből restauráltatván és a mai terjedelmére kibővíttetvén, az akkor megépült kórház kápolnájává lett." Az 1828. évi Canonica Visitatio már mint ilyenről emlékezik meg: „Ezen városnak úgynevezett 'német terén' áll egy a kórházzal összefüggésben levő 8 öl hosszú és 2, illetőleg a vége felé 3 öl széles kápolna jó anyagból építve, Szent János és Pál tiszteletére szentelve. Fenntartása alamizsnából történik. Van két oltára, tornyában 2 harangja, egy 145 font súlyú Szent János és Pál tiszteletére Miller Ferenc által Budán 1803-ban öntve, a másik pedig Sz. Kereszt tiszteletére ugyanazon évben ugyanazon