F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

TANULMÁNY 5 Pizág Anetta A NAPRAFORGÓ UTCA ÉLETE (1931 - ?) „PASARÉT. Pasáról szó sincs. Valami nagyon modern érzésű óriás kicsi skatulyákat rakott ki a villamos mentén, azután összeszedett egypár jómódú liliputit és azt mondta: Itt lakjatok. És laknak. Kicsi autóikon he-beszaladnak kicsi bankjukba; akik egy skatulyában laknak, meglátogatják egymást, tavasszal egymás kicsi kertjét dicsérgetik. Olyanok, mint az emberek." (Szerb Antal: Budapesti kalauz. Marslakók számára. Budapest. 1935. 23.) Bevezetés

1 A mai építészet tendenciáin megfigyelhető, hogy a problémák a századforduló utáni szakmai és ideológiai kérdésekhez hasonlóan merülnek fel. A mai építészetre hasonló feladatok megoldása vár, mint az első világháború után. A stílus, az önkifejezés, a művészet és praktikum kérdései, a szociális lakás és a tömeges lakásépítés problémái napjainkban nem hirtelen kerültek felszínre. Ezek a feladatok folyamatosan, eltérő intenzitással foglalkoztatták és foglalkoztatják a hazai szakmát, mivel eddig többnyire csak félmegoldások születtek. Az 1931-ben épült Napraforgó utcai lakótelep

2 megtervezésének, megépítésének, a házak és a lakók életének figyelemmel követése a mai kor építészeinek és városrendezőinek is tanulságul szolgálhat. A kezdeményezés és az akkor korszerű építészeti vívmányok alkalmazásának sikere napjainkra válik világossá, amikorra az épületek már leélték tervezett élettartamukat. A telepen végbemenő változások ismerete segítheti a 20. századi építészet néhány kérdésének megválaszolását. A lakótelep kifejezést az építés idején nem a mai, gyakran pejoratív értelemben használták, hanem a programszerű építést fejezte ki. Az utcában huszonegy telken tizenöt szabadon álló épület és hat ikerházas lakás épült. A tervezők általában egy, ritkábban két épület tervezését végezték. A dolgozatban az egymástól jelentősen eltérő lakásokat nem csak építészeti szempontból vizsgálom, hanem megpróbálom azokat a lakók szemével is bemutatni és értékelni. Szeretnék rávilágítani arra az ellentmondásra, ami a lakásban élő, annak otthonosságára és használhatóságára törekvő lakó. illetve a telep eredeti arculatának fennmaradásáért küzdő építész és műemlékvédő között feszül.