F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Iványosi-Szabó Andrea: A Csongrád-ellésmonostori árpád-kori templom építő- és díszítőkőanyagának kőzettani, földrajzi vizsgálata
MŰHELY 53 Iványosi-Szabó Andrea A CSONGRÁD-ELLÉSMONOSTORI ÁRPÁD-KORI TEMPLOM ÉPÍTŐ- ÉS DÍSZÍTŐKŐANYAGÁNAK KŐZETTANI, FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA A templom építésénél felhasznált kőzettípusok a kőzettani azonosítás alapjai] Az ellesi régészeti ásatás kőzetanyagának vizsgálatára 1993-1994-ben került sor az ásatás helyszínén illetve a csongrádi Tari László Múzeum raktárában. A kőzettípusok elkülönítésére néhány esetben bőven volt lehetőség (például vörös jura mészkő, szarmata foraminiferás mészkő), ezekből a JATE Földtani- és Őslénytani Tanszékén vékonycsiszolat is készült. Egy-két kőzettípus esetében csak makroszkópos vizsgálatra kerülhetett sor (például a 22-es szelvényben a déli toronynál megtalált téhér márványnál). A templom és a kolostor eddig feltárt területén az alábbi kőzettípusok különíthetők el 1 : 1. Vörös jura mészkő (7-8-9. ábra) A templom területén a legnagyobb mennyiségben megtalált építőkő. A makroszkópos vizsgálat alapján egyenletes, tömött szövetű, jellegzetes jura mészkő, ammonites ősmaradvány nélkül. A kőzetből készült vékonycsiszolatban uralkodó módon mikrobiaklasztok és karbonátiszapos (mikrit) alkotóelemek láthatók. A csiszolat egy tardosbányai preparátummal 2 összevetve teljesen azonos jelleget mutat. 3 2. Szarmata foraminiferás (miliolinás) mészkő (4. ábra) Makroszkóposán finom szövetű, egyenletes szemcsenagyságú, sárgásfehér színű, porózus, laza szerkezetű kőzet. Egysejtűeket és kagyló (cardium) töredékeket tartalmaz. 4 Feltételezhető bányahelye a Maros jobb partjára, a Haró-Algyógy közötti területre tehető. Ugyanez a típus megtalálható a Szeged-alsóvárosi templom kőanyagában is. 5 3. Szarmata cerithiumos-cardiumos puha biogén mészkő (5. ábra) A templom minden részéből előkerült durva mészkő sárgásfehér színű, porózus szerkezetű. Azonosítása a benne található cardium kagyló és cerithium csigamaradványok alapján makroszkóposán volt lehetséges. 6 Bányahelye valószínűleg a Maros mentén Arad, Fehér, Torda vagy Aranyos vármegyékben található. 7 A két szarmata mészkő porózus, laza szerkezete miatt jól faragható, ugyanakkor nem fagyálló, ezért a belső térben főként díszítőfaragványok anyagaként használták fel.