F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Bozóki Lajos: Néhány szó Ellésmonostor napvilágra került kőfaragványainak kőzettani vizsgálata és katalógusa elé

(kat. 25.), továbbá két gótikus maiusculával (7-8. ábra) feliratozott darab (kat. 27-28.). Az 1995-ös ásatásból került elő továbbá egy vörösmárvány tumba fedlapjának töredéke (kat. 29.). Tekintve, hogy a templom és monostor alapítási körülményeiről a kutatás jelenlegi állása szerint nem rendelkezünk írott forrással, különösen fontosnak tartom Iványosi-Szabó Andrea alább közzétett kutatásait a kőanyag eredetét és összetételét illetően. A kőfaragványoknak a szerző általi katalogizálása a Lapidarium Hungaricum rendszerében történt. JEGYZETEK 1. Érthetetlen számomra hogy miért kellett a templom déli falába utólagosan beásott, valószínűleg újkori pincelejáratot konzerválni, illetve rekonstruálva bemutatni. Kevésbé értelmezhető továbbá a járószint fölé rekonstruált sávalapozás és a piramisszerűen emelkedő hasábos pillérindítások. Ez utóbbiak különösen akkor, amikor a múzeumban igen nagy mennyiségben vannak (felmérve) a templom hengeres oszlopainak idomtégla alkotó elemei. 2. A nagyváradi káptalan által hitelesített oklevél a Bór nembéli Szeri család fiai és Borsa Kopasz nádor közötti magánháború nyomán született. Bór nembéli Izsép fia László és Szeri Sándor fia István, valamint Pósa és Márk Kopasz nádornak jóvátételként négy részletben 200 márkát fizetni tartoznak, s ameddig ezt nem teljesítik zálogba adják „...

possessionem ipsorum Elleusmonustura vocatam sitam iuxta fluvium Tycie". Anjou-kori okmánytár I. Szerk.: Nagy Imre. Budapest, 1878. 107-108. 3. A monostor építés és pusztulástörténetéről, okleveles adatairól, kutatásáról Pávai Éva bővebben értekezik a remélhetőleg hamarosan megjelenő tanulmányában, (Ellésmonostor régészeti kutatásának eddigi eredményei. In: Dél-alföld a középkorban. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István-Lővei Pál) ebből adódóan itt mellőzöm ezek részletes tárgyalását. 4. A kőfaragványok kissé részletesebb értékeléséhez 1. a már hivatkozott tanulmánykötetben Bozóki Lajos: Ellésmonostor és kövei című cikkét. 5. Nagy Sándor: Dombó, középkori monostor és erőd. Újvidék, 1987. kat. 72., 73., 77. 6. Pannónia Regia, Művészet a Dunántúlon, kiállítási katalógus. Szerk.: Mikó Árpád-Takács Imre. Magyar Nemzeti Galéria. Budapest, 1994. 72. kat. sz. 1-11. és 54. l-l. kép. 7. Pannónia Regia 93. kat. sz. I-11. 8. Legközelebbi párhuzama a klosterneuburgi kőtárban őrzött lábazat, itt is saroklevelek helyett a plintoszból kiinduló kis háromszög hasábok képezik a sarokdíszt. Der Heilige Leopold, Landesfürst und Staatsymbol. Katalog der Niederösterreichischer Landesmuseums. Wien, 1985. 178-179. Kat. Nr. 81.