F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
KITEKINTÉS - Markušová Kristína: Wick Béla élete és műve
f 7. Kassa, az ispotály temploma. 1730. Wick Béla: Kassa régi temetői, templomi kriptái és síremlékei. Kassa, 1928. 194. Egyháztörténelemtől távoli, de jelentőségteljes témát tárgyal Kassa város szempontjából Wiek következő füzete 1934-ből: „Nagyúri látogatások Kassán". 22 Ebben a városi tanács jegyzőkönyveit dolgozta fel, amelyekben fontos személyiségek kassai látogatásáról és az előkészületekről számolnak be a 18. század folyamán. A látogatók világi és egyházi tisztviselők voltak, gazdag kísérettel, előre bejelentve, hogy a város kellőképpen felkészülhessen fogadásukra és tartózkodásukra. A lebilincselő leíráson kívül Wick a szabad királyi városban élő társadalom képét nyújtja, ismerteti a polgárok kötelességeit és némely vendég „nagyúri móreseit". Külön füzetben foglalkozott II. József kassai látogatásával. 23 Ez az uralkodó, akit szokatlan fesztelenség, a szertartások protokolluma iránti ellenszenv, döntéseiben a pártatlansághoz való makacs ragaszkodás jellemzett, Kassát összesen háromszor látogatta meg. Nagyon „nem uralkodói" módon viselkedett - nem hallgatta meg a városi tanács zengő dicshimnuszait, a városban gyalog egyedül közlekedett, és megtiltott minden pompázatos programot. A városi tanács jegyzőkönyveiben idézték II. József kérdéseit, nézeteit és döntéseit is, amelyekkel megelőzte saját korát (és meglepte a város tanácsosait). A szemináriumi oktatáson és a regionális történelem feldolgozásán kívül Wiek kötelességei egyházi téren is bővültek: 1934 óta az egyházmegye könyvcenzora, a szakrális művészet bizottságának elnöke lett és tituláris kanonokká nevezték ki (8. ábra). 1937-ben lett a Szent Vince-rendi nővérek rendkívüli gyóntatója. A pápai kamarás címet kétszer is megkapta: 1921-ben XI. Piusz pápa idejében és 1939-ben XII. Piusz idejében, ezzel a „monsignore" címet is elnyerte. 1922 óta működött az egyházmegyei bíróságnál, 1933-tól a bíróság alelnöke, 1939-ben elnöke volt.
