F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KIÁLLÍTÁS - Dávid Ferenc: Baumann Lipót építész 1860-1932. Kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban

vezte az akkori Európa legnagyobb zsidó imaházát, a Dohány utcai templomot, meggyőződéssel írta le, hogy színváltó téglasorait a ninivei ásatások eredményei alapján tervezte, s a babiloni száműzetés idején keletkezett művek architektúrája olyan volt mint Salamon templomáé, meg azt is, hogy az iszlám művészet ennek a közös keleti ókornak az építészetét képviseli, s formáinak követésével a zsidók elpusztult építészete teremthető újra. Mások a mórok művészetének másolásához-utánzásához Moses Maimonidés és a zsidó kultúra nagy középkori virágzásának emlékét társították. Kicsit tudálékos magyarázat volt ez valamennyi, de hát tudálékos volt az a kor alapjában véve. s amit kívánt, azt megtalálta: olyan stílusjegyeket, amelyekkel a zsidó templom sajátos voltát kifejezheti, s magát, mint az. emberiség közös múltjának egyik fontos szegmentumát mutathatja be. A harmadik nemzedék az így létrehozott tarkaságot sokallta, több közösséget kívánt fölmutatni a kor különböző célú épületei között. A zsidókat emellett a politikai antiszemitizmus is figyelmeztette: a mór stílus sajátossága a díszítés pompája, a formák és színek burjánzása ez pedig a gazdagsággal való hivalkodásnak is tekinthető. Egy rövid, s jelentéktelen átmenet után, amely reneszánsz vagy épp gótikus köntösbe öltöztette a zsinagógát (Budapesten az újlaki templom ilyen), kialakult az a zsinagógafonna, amelyet Magyarországon Baumhorn Lipót valósított meg a legmeggyőzőbben: a centrális tömeggel bíró, kupolával koronázott nagytemplom, amely a keleti eredetet nem archeológiai pontossággal, hanem egy jelleg kifejezéseként használja. Hogy közös szellemi birtok volt ez a tudás, azt a kilencvenes évek legnagyobb zsinagógapályázata, a Budapest-lipótvárosi mutatta meg, amelynek valamennyi ismert 3. Baumhorn Lipót: A millencuini kiállításra tervezett „A Nyomdászat és a Sokszorosító Ipar*' pavilonjának terve, 1895. Főhomlokzat. Bálint Zoltán: Az ezredéves kiállítás architektúrája. 1897. 27.