F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

13. Budapest. Napraforgó u. 9. (Kertész K. Robert) 1997. Fotó: Baksay Zsolt Plasztika az utca felé néző homlokzaton. A házat szobrok és téglamotívumok is díszítik. Az épület díszítettsége szembetűnő a modern formálást követő épületek között. Az új szerkezetek és technikák alkalmazása sok eredményt hozott. Részben ezek tették lehetővé az új elvek megvalósítását. A nagy ablakok és a sarokablakok a környezeti kapcsolat megvalósítását segítették. A vasbeton az új fonnák kialakítását tette lehetővé. Hibák, hiányosságok Az európai iskolák és a modern mozgalom magyar képviselői által hirdetett irányelvek jó részét eltorzították a már korábban felsorolt okok, melyek egy részét az építés körülményei, más részét a magyarországi modern felfogás problémái okozták. A telep tervezési hibáinak egy része az utcaképben, az épületek külső megjelenésében mutatkozott meg. Az itt felsorolt problémák nem voltak mindig általánosíthatók, a tervezési hibák többsége házról házra változott. Szokatlan képet mutatott a kétarcú ikerház (11. ábra) vagy azok az épületek, melyek külső megjelenése inkább törekedett a mesterkélt modernségre és mímelte a korszerűséget, mintsem, hogy a belső elrendezést tükrözte volna (12. ábra). Néhány tervező túlértékelte az új szerkezetek szerepét, és igyekezett bemutatni azok lehetőségeit, sokszor a racionalitás rovására. (A háztól függetlenül élő homlokzat és a mesterkélt architektúra sokszor árulkodó lehet.) Kedvezőtlen hatást tett az utcaképre a házak bejáratának rendszertelen kialakítása is. Az épületek más része a felhasznált anyagok és formák tekintetében nem volt kifejezetten korszerű. Az utcában megjelenő, moderntől kissé idegen fonnák voltak például az íves ablakok, funkció nélküli párkánykinyúlások, téglaplasztikák, szobrok és egyéb rátétdíszek (13. ábra). A magastetők, a hagyományos formálású épületkubusok vagy a heterogén homlokzatburkolatok szintén rontották az utca karakterét. Ezek az épületek vagy épületrészek, bár nem lehetett konzervatívnak tekinteni őket, megbontották az utcaképet a BAUHAUS homlokzat- és tömegképzését követő házak között. A lakások belső kialakítása terén inkább felfedezhetők voltak az általános jellegű hibák. Egyik ilyen gyakori probléma volt a túl nagy közlekedőtér, a sötét hall, melynek nagyságát a funkciója nem indokolta, és elhelyezkedése miatt nem volt kihasználható, bútorozható. Több helyen hiányzott az előszoba, ezek a lakások nem voltak megfelelően védve az időjárástól, és a megérkezés körülményei sem voltak megfelelően bizto-