F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

13. Budapest. Napraforgó u. 9. (Kertész K. Ro­bert) 1997. Fotó: Baksay Zsolt Plasztika az utca felé néző homlokzaton. A há­zat szobrok és téglamotívumok is díszítik. Az épület díszítettsége szembetűnő a modern for­málást követő épületek között. Az új szerkezetek és technikák alkalmazása sok eredményt hozott. Részben ezek tették lehetővé az új elvek megvalósítását. A nagy abla­kok és a sarokablakok a környezeti kapcsolat megvalósítását segítették. A vasbeton az új fonnák kialakítását tette lehetővé. Hibák, hiányosságok Az európai iskolák és a modern moz­galom magyar képviselői által hirde­tett irányelvek jó részét eltorzították a már korábban felsorolt okok, melyek egy részét az építés körülményei, más részét a magyarországi modern felfogás problémái okozták. A telep tervezési hibáinak egy része az utcaképben, az épületek külső megjelené­sében mutatkozott meg. Az itt felsorolt problémák nem voltak mindig általánosíthatók, a tervezési hibák többsége házról házra változott. Szokatlan képet mutatott a kétarcú ikerház (11. ábra) vagy azok az épületek, melyek külső megjelenése inkább törekedett a mesterkélt modernségre és mímelte a korszerűséget, mintsem, hogy a belső elrende­zést tükrözte volna (12. ábra). Néhány tervező túlértékelte az új szerkezetek szerepét, és igyekezett bemutatni azok lehetőségeit, sokszor a racionalitás rovására. (A háztól függetlenül élő homlokzat és a mesterkélt architektúra sokszor árulkodó lehet.) Kedve­zőtlen hatást tett az utcaképre a házak bejáratának rendszertelen kialakítása is. Az épületek más része a felhasznált anyagok és formák tekintetében nem volt kife­jezetten korszerű. Az utcában megjelenő, moderntől kissé idegen fonnák voltak példá­ul az íves ablakok, funkció nélküli párkánykinyúlások, téglaplasztikák, szobrok és egyéb rátétdíszek (13. ábra). A magastetők, a hagyományos formálású épületkubusok vagy a heterogén homlokzatburkolatok szintén rontották az utca karakterét. Ezek az épületek vagy épületrészek, bár nem lehetett konzervatívnak tekinteni őket, megbontot­ták az utcaképet a BAUHAUS homlokzat- és tömegképzését követő házak között. A lakások belső kialakítása terén inkább felfedezhetők voltak az általános jellegű hibák. Egyik ilyen gyakori probléma volt a túl nagy közlekedőtér, a sötét hall, melynek nagyságát a funkciója nem indokolta, és elhelyezkedése miatt nem volt kihasználható, bútorozható. Több helyen hiányzott az előszoba, ezek a lakások nem voltak megfele­lően védve az időjárástól, és a megérkezés körülményei sem voltak megfelelően bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom