F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - V. Győrfy Ilona-Vajda József: Műemlékek felmérése. A fotogrammetria építészeti alkalmazásának fejlődése – IMSev mérési technologia – gyakorlati eredmények
6. Fertőd, Esterházy-kastély. A Díszterem falának nézetrajza, részlet. A felvétel méretaránya 1:25. 1993. méretaránya általában 1:50 léptékű, néhány cm-es pontosságú. Nagy épületek esetében vagy amikor a műemlék építészeti elemzése tervezett, az 1:100 méretarányt használják. Gyakran az épületek bizonyos részeinek tanulmányozásához 1:20 méretarányú részletrajz készül. A rajzi dokumentációk magukban foglalhatnak külső homlokzatrajzot, belső falnézetet, horizontális vagy vertikális metszetet, alaprajzot, boltozatok és mennyezetek rajzait, a szakterületi felhasználó igény megfogalmazása szerint. A műemlékeken végzett munkálatok magukban foglalják az ellenőrzési elemek meghatározását, melyek egyszerű esetekben leszúkíthetők távolságmérésekre, horizontális és vertikális vonatkozásaik kialakítására. Az illesztőpontok (ismert koordinátájú pontok) meghatározása bármely koordináta-meghatározási módszerrel végezhető a feldolgozás szempontjából alkalmasan megválasztott koordináta-rendszerben. Az illesztőpontok lehetnek az épületen geometriailag jól azonosítható pontok, vagy a felmérő által tetszőleges helyre a fényképezés előtt elhelyezett speciális jelek. Az információk összessége (fényképek, kamera jellemzői, kontrollelemek) képezik a műemlék fotogrammetriai archívumát. Ezek az archívumok különösen fontosak, hiszen hordozzák mindazt az információt, ami szükséges a rajzok elkészítéséhez. A műemlék fotogrammetriai archívuma a műemlék „szellemi konzerválása" egy adott időpontban. A fotogrammetriai felmérés és térképezés a felhasználó kívánalmaitól függő, szelektív feladat. Az igénymegfogalmazás befolyásolja a készítendő rajz méretarányát, részletgazdagságát. (A főbb építészeti részletek és kontúrvonalak ábrázolásától a látható tégla-kőszerkezetek megjelenítéséig vagy egyéb stukkó, faragott kő díszítőelemekről készült részletrajzokig). Mindezek együttesen képezik az „építészeti felületet" és utalnak a műemlék állapotára valamint periodizációs építési folyamataira, mint például a téglák vagy kövek méretkülönbségei illetve a közöttük lévő rések és hézagok. 12 A digitális ortofotográfia további új és érdekes lehetőségeket teremt az egyes országok nemzeti kulturális öröksége megmentésének programjában.
