F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - V. Győrfy Ilona-Vajda József: Műemlékek felmérése. A fotogrammetria építészeti alkalmazásának fejlődése – IMSev mérési technologia – gyakorlati eredmények

MŰHELY 175 V. Győrfy Ilona - Vajda József MŰEMLÉKEK FELMÉRÉSE A fotogrammetria építészeti alkalmazásának fejlődése - IMS

EV mérési technológia - gyakorlati eredmények „Naponta számtalanszor gondolok arra, hogy külső és belső életem ma is élő, vagy már meghalt emberek munkáján nyugszik, és igyekeznem kell ugyanolyan mértékben adni, mint amilyenben kaptam és még kapni fogok."

1 Ezen írás - a teljesség igénye nélkül - a méréstechnika, fotogrammetria

2 rövid történeti áttekintése után a hazai műemlékvédelem területén alkalmazott speciális mérési-feldolgozási technológia gyakorlati eredményeiből mutat be konkrét példákat: olyan értékmentő, értékmegőrző alapdokumentációkat, melyek „kiindulási és találkozási pont"-ként szolgálhatnak egy adott műemlék helyreállításánál a munkában résztvevő szakemberek - kutatók, régészek, művészettörténészek, építészek, szaktervezők, kőszobrász-restaurátorok, téstőrestaurátorok stb. - részére. A fotogrammetria építészeti alkalmazásának fejlődése Az az elképzelés, hogy a fénykép geometriai adottságait felhasználják építészeti felméréseknél 1840-ben vetődött fel, amikor a fényképészet és a képfelvételi technológiák már bizonyos gyakorlati eredményeket értek el. Tíz évvel később végeztek először műemlékeken ilyen méréseket.

3 Az építészet volt a földi fotogrammetria kialakulásának időszakában az első alkalmazási terület. A fotogrammetria fogalmát egy német építész, Albrecht Meydenbauer vezette be, aki első építészeti fotogrammetriai felmérését 1867-ben végezte.

4 Meydenbauer a grafikus metszőpont módszerét alkalmazta, amely olyan kiválasztott pontokon alapult, amelyek koordinátái korábbi pontmeghatározásból ismertek. A felmérést pontról-pontra végezte, majd a megfelelő pontpárok összekötésével állította elő az aktuális építészeti rajzot. A pontosság fokozásához különböző technikai és technológiai újításokat vezetett be. Módszerét mintegy 60 évig használta a Berlinben 1885-ben alapított „Messbildanstalt" intézet, melynek fő feladata a nemzeti történelmi műemlékek felmérése volt. Az intézet jelentős tevékenysége csak kivétel volt, más országokban ezt a módszert csak elvétve használták.