F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Horányi Éva: Családi ház a Rózsadombon

Iádi ház teraszának, vagy az építész Lupa szigeti nyaralójának szerkezeti kialakításában is. Mint ahogy a terasz mögött visszaléptetett falfelületek, az ablakok alatti parapetfal továbbnyújtásával kialakított teraszmellvéd, a párhuzamosan futó tagokból álló csőkorlátok, a teraszokat védő kazettás üvegfalak, az erős textúrájú terméskővel (olykor klinkerrel) burkolt alagsorok és lábazatok is jellegzetes, visszatérő „Kozma-motívumokként" jelennek meg a Berkenye utcai házon. Az épület egyik legfőbb erénye a jó arányérzékkel megoldott, ellentétekre épülő tömegformálás. Ennek egyik hangsúlyos eleme a nyugati homlokzat félhengeres, zárt tömbje,

12 amely - mint ahogy Kozma is említi - nagy feltűnést és némi értetlenséget váltott ki a laikus szemlélőkből. Az építtető elmondásából tudjuk, hogy ez a „kitüremkedés" az építész leleményességének eredménye. A tulajdonosok nagy, tágas szobákat kívántak, a telek viszont - legalábbis a ház méreteihez viszonyítva - meglehetősen keskeny, Kozma ezért így próbálta az építési szabályzatot (amely az oldalhatártól való távolságot az utcai oldalon minimum 5 m-ben állapította meg) mintegy kijátszva, a felső szintek lakóterét megnövelni az alagsor alapterületéhez képest. Érdekes, hogy már a tér és formában megjelent cikkében Kozma ezt a megoldást a többi, gazdagon tagolt felület kontrasztjaként kifejezetten mint az épület tömegkompozíciójának ékességét említi, holott az eredeti elképzelés szerint a félköríves részt is hatalmas, hajlított üvegfelületek bontották volna meg. Mindez jól látható az Iparművészeti Múzeum Adattárá5. Budapest, II. Berkenye u. 19. A lakószoba berendezési vázlata. Kozma Lajos, 1936. Iparművészeti Múzeum, Adattár, Krtf. 548/4.