F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Söptei Imre: A kőszegi temető

4. Kőszeg, temető. Franz von Stettner (11810) klasszicista síremléke. 1999. Fotó: B. Benkhard Lilla A 18. század első feléig három temető volt egyszerre a városban. Szinte biztos, hogy a belvárosban nem fejezték be azonnal a temetkezést, az ott sírhellyel rendelkező családok még használhatták egy ideig. Erre mutat az is, hogy az említett látogatás jegyzőkönyve még szinte működőként írta le. Az eltelt mintegy 80 év alatt tehát nem számolták fel. Területét is pontosan meghatározták. A Szent Imretemplom északi oldalán helyezkedett el: az idősebb Szt. Jakab apostol templomának vízlefolyójáig terül el úgy, hogy egyenes oldala a térig nyúlik, itt kelet felé fordul, a falazott kapuved zárul és az északi részekig emelkedik". Megemlítették tehát a falazott kerítésben levő kapuját, valamint az ősi időkből származó kápolnáját (Szent Erzsébet-kápolna), külön kiemelve a kápolna mellett épített, az elhunytak maradványainak elhelyezésére szolgáló csontházat (os szári um).

10 Külön lehetne szólni még a Szent Jakab- és a Szent Imre-templom alatt kiépített kriptákról, amelyeknek lejáratát 1842-ben közegészségügyi okból befalazták, végleg véget vetve a belvárosi temetkezéseknek.

11 A külvárosi ó temetőről 1724-ből van még adatunk, ami mutatja, hogy kegyeleti okokból még őrizték. Ekkor kezdődött meg közvetlen környékének parcellázása, majd a későbbiek során magát a temető területét is beépítették.

12 A kápolna története A 18. század közepén tartott vizitáció leírása már nem említi sem a belvárosi, sem az ó temetőt. Ugyanakkor részletes leírást ad a mai területen fekvő temetőről és főleg annak 1748-ban, a plébánia pénztárának költségén emelt, Szent Kereszt tiszteletére szentelt kápolnájáról (1. ábra).

13 Az építés ezen dátumát a városi jegyzőkönyv is megerősíti, amikor is a „templom atyja" kérésére a tetőszerkezethez szükséges fa kitermelésére adott engedélyt a tanács.

14 Az tehát biztosra vehető, hogy ha a kápolnán látható évszámnak megfelelően 1747-ben indult el az építkezés, a befejezés átnyúlt a következő évre és ennek megfelelően a felszentelésre sem kerülhetett korábban sor.