F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal

rendelőintézetet és kórházat alakítottak ki benne. A főépület a '80-as évek eleje óta üresen áll, a déli szárnyban viszont ifjúsági ház működik. A városi rezidenciák és reprezentatív kastélyok után a harmadik kört az igényességük miatt a korabeli leírásokban gyakorta kastélyoknak nevezett, de kisebb urasági lakok és majorsági központok jelentik. Közös jellemzőjük, hogy a gazdasági élet centrumai, köröttük többnyire a gazdálkodáshoz szükséges építmények (magtár, istálló), ugyanakkor komfortjuk miatt alkalmasak a tulajdonos alkalmankénti tartózkodására is. A debrői uradalom majorsági központja a Gyöngyöshöz közel eső Kompolton volt, ahol Povolny János (18. sz. második felében működő) egri építőmesterrel I. Antal 1750-ben emeltet kastélyszámba menő épületet (8. ábra).

26 A földszintes, téglalap alaprajzú ház középrésze emeletes, mindkét oldalán 3-3 kőkeretes ablakkal. Az udvar felé pillérekkel alátámasztott tornác nyílik, s földszintjén a gödöllőihez hasonló dongaboltozatos helyiségek találhatók. U alakban, a főépülettel érintkezőén istálló és barokk állapotát máig megőrző magtár csatlakozott hozzá (9. ábra). A középrész, illetve annak emelete szolgált urasági lakás céljára, s ezt a használatot Grassalkovich is megerősíti, amikor a kompolti építkezést így jellemzi: „Kastély a hozzátartozó majorral és boltozott díszistállókkal."

27 A majorságot 1847-ben gróf Károlyi György vásárolta meg. 1945 után termelőszövetkezeti használatba került, jelenleg a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kutatóintézetének székhelye. Ugyancsak emeletes az egykorú leírásokban kastélynak nevezett Örkényi úri lak (10. ábra) is, melyről 1780 körüli rövid ismertetés is ránk maradt: „A herceg kastélya a községben áll, azonban már nem használja, az utazók rendelkezésére bocsátotta fogadó céljára. Szép kis kápolna van a kastélyban, ahol a ferencesek vasárnap misét tartanak."

28 Az 1770 táján emelt L alaprajzú épület példa arra is, hogy a főúr jelképes jelenlétét nemcsak az épülettel mutatta, hanem a misézés rendszeres aktusainak megszervezésével is. Rövid ideig, 1749-től csak néhány éven át volt birtokos Grassalkovich az Arad megyei Világosváron, Ménesben (ma Minis, Románia) mégis a kompoltival szinte egyező, középrészén emeletes, uradalmi épületszárnyaival U alakban elterülő együttest emeltetett. A híresen jól termő borvidék „... szép szőlő hegyeit N. Grazsalkovich Gróf plántáltatta, valamint az itt való kastélyt is építteté, 's a' katolikusoknak Szentegyházát is."

29 Az igényesebb, ugyanakkor többfunkciós, gyakorta fogadónak vagy uradalmi tisztek lakásának is helyet adó épületekhez sorolhatjuk a kartali lakot is. Kartal „... az Uraságnak élet tartó házával ékeskedik, és alkalmas vendégfogadójával."

30 Grassalkovich kastélyépítészetében végül elkülöníthetünk egy negyedik csoportot, amelybe a különféle indítékokból és funkciókkal megépített egyéb épületeket sorolhatjuk. Ilyen a Gödöllő határában álló, III. Antal (1771-1841) idejében klasszicizált babati istállókastély. A földszintes, U alakú, középrészén gúlafedésű kastély valószínűleg az 1740-es években épülhetett, főként uradalmi célokra (tehenészet). Az ilyen épületeknél szokatlanul igényes középterem - belső kialakításában a római Minerva Medica utánzata - valószínűsíti, hogy lakás céljára is használhatták.

31 Nem ismerjük pontosan a földszintes, hátul emeletes és manzárdtetős középrésszel épített sülysápi vadászlak (//. ábra) építéstörténetét. A későbbi tulajdonosról Bognár-