F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal

A gödöllői családi székhely után - melyet egyébként időben megelőzött a pesti rezidencia építése -, jelentőségben a pozsonyi palotát (3. ábra) kell említenünk. Ennek első terveit Grassalkovich Johann Baptist Martineiii (1701-1754) kamarai építésszel rajzoltatta meg, mivel azonban a Magyar Kamara épületében megfelelő lakóhelyiségekhez jutott, elhalasztotta az építkezést. A koronázóvárosban a gróf viszonylag későn, 1755/56-ban vásárolt palotaépítésre alkalmas telket, majd újabb terveket készíttetett Franz Anton Hillebrandt (1719-1791) udvari főépítésszel. E tervek alapján épült meg az 1760-as években, valószínűleg az évtized végére az eredetileg 7 + 3 + 7 tengelyes épület, kiemelkedő középrizalittal, sarokrizalitok nélkül és különálló, nyilvános kápolnával, amely a Szent Borbála nevet kapta.

12 A palota mitológiai tárgyú lépcsőházi szobrait (Ceres és Bacchus) Wilhelm Beyer (1725-1806) bécsi szobrász faragta, a kápolna freskóit pedig a cseh kastélyokban is dolgozó Joseph Pichler (1730-1808) osztrák művész festette.

13 A palota 1770 körül már átalakításra került, a főépületet ekkor kapcsolták össze a kápolnával, s ekkor alakították ki a ma is látható, sarokrizalitos főhomlokzatot. A palota a pozsonyi arisztokrácia kedvelt találkozóhelye volt, sőt 1775-ben a királynő is kitüntette itt látogatásával az akkor már nem élő kamaraelnök fiát, II. Antalt. Az 1780as években rendszeresen színházi előadásokat és koncerteket tartottak termeiben - többször hangversenyzett falai között Joseph Haydn is az Esterházy-zenekarral. A család kihalása után a palota a S ina báróké lett, egy ideig még rongyraktárnak is használták. 1882-ben Habsburg Frigyes főherceg vásárolta meg, ekkor többször vendégeskedett itt Erzsébet királyné és Ferenc József. A két világháború között a pozsonyi katonai parancsnokság bázisa, 1939-től Jozef Tiso szlovák államfő székhelye. 1945 után ifjúsági- és úttörőpalotát alakítottak ki benne, amely 1985-ig működött. Ezután egy ideig üresen állt, majd felújították, jelenleg a szlovák köztársasági elnök rezidenciája. A Pozsonyhoz közel lévő „... Ivánkái Helységet Posonyi Házunknak segedelmére szerzettük..." - rögzítette a grófné 1770-ben.

14 A pozsonyivánkai kastély építéstörténetéről mégis alig tudunk valamit — elszórt utalások szerint a szintén középrizalitos, gödöllői mintákat mutató kastély korábbi építmények felhasználásával épülhetett. Nem is annyira I. Antal, hanem fia, II. Antal számára, aki kamarai tanácsosként leginkább Pozsonyban és Ivánkán tartózkodott. A fiú alighanem részt vett az 1760-as évek legvégére tehető építkezésekben is: 1771 tavaszán például ő ad megbízást a kápolna kifestésére annak a Joseph Pichlernek, aki a pozsonyi palota kápolnáján is dolgozott. Fényűző belső tereiről és híres kertjéről —, melynek remetelak-terveit talán az Eger környéki templomokban is dolgozó Giulio Pellegrini (1770 körül működő) trieszti mester készítette -, már a kortársak is dicsérően szóltak.

15 A kastély a múlt század első felében a Hunyady grófok családjából feleséget választó szerb fejedelem, Obrenovics Mihály (1839-1842, majd 1860-1868 között ismét) száműzetésének egyik helye lesz. Az együttest a 19. század végén ún. Tudor-stílusban alakítják át, megtartva a barokk kori lépcsőházat és a dísztermet. Hunyady tulajdon marad 1945-ig. 1945 után szakmunkásiskolának adott otthont, 1955-től pedig növényvédelmi kutatóintézetet telepítettek falai közé. 1990-től üres, jelenleg egyházi iskolának újítják fel. Egykor nevezetes kertjének nyomai még ma is felfedezhetők. Mayerhoffer András tervezte a főúr pesti palotáját (4. ábra) is, amelynek stílusa a múlt századból megmaradt néhány ábrázolás szerint - a gödöllőivel volt rokonság-