F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - Pizág Anetta: A Napraforgó utca élete (1931-?)

7. Budapest, Napraforgó u. 7. (vágvecsei Wellisch Andor) 1997. Fotó: Baksay Zsolt Lépcső az egykor két lakásra osztott ház emeleti lakásához tartozó bejárat felett kat nyilvánvalóan nem a legkisebb pénzű embereknek szánták. A beköltözéskor egyértelműen kiderült, hogy az új házak vevőinek többsége a középosztály tagja. Általában magas rangú tisztviselők, katonatisztek, rangos értelmiségiek, kereskedők, magas egzisztenciájú emberek költöztek az utcába. Igaz, Pasarét viszonylatában a Napraforgó utca valóban „szegény negyednek" számított, és a környék 6001200 négyszögöles telkeinek illetve hatalmas villáinak tulajdonosai nyíltan lenézték az utca lakóit, a területet pedig „cigánynegyed^-nek csúfolták.

15 Megjegyzendő, hogy a telepszerű építkezés általános jellemvonása volt, hogy a megcélzott társadalmi rétegeknél magasabb osztályokhoz tartozók költöztek be. (Ez az ellentmondás napjainkat is jellemzi.) A telep fogadtatása és a megvalósulás hibái 1931 októberében egy reprezentatív megnyitó keretében átadták a Napraforgó utcai lakótelepet. „Imponáló nóvum, hogy egy magánvállalat munkálkodásának eredményét a Székesfőváros, sőt az ország legfőbb funkcionáriusai üdvözölték költői magaslaton álló szónoklatokkal."

16 A Napraforgó utcán sorakozó hatalmas tömeg rendkívüli érdeklődését fejezte ki. A megnyitón felszólalt Kertész K. Róbert államtitkár is. „Ez a mi legkulturáltabb államtitkárunk hitet vallott a modern építőművészet abszolút jogai mellett, amelynek érvényesülése éppenséggel nem zárja ki a nemzeti jelleg megnyilvánulását... de megfog jönni az ideje a tudatos magyar szellem kifejeződésének is." 17 A szakma nagy része szintén lelkesedéssel fogadta a telep megépítését, amire mint úttörő kezdeményezésre tekintettek. A megvalósult példából impulzust nyerhettek a megkezdett út folytatására. A huszonkét ház legnagyobb része elkelt, bizonyságául annak, hogy az itt elért minimális költségösszeg tényleg az a mérték volt, amelyre még tellett néhány fővárosi lakónak.

18 Az új lakótelep nemcsak az új építészi elveket volt hivatva bemutatni, hanem a kor technikai, szerkezeti és gépészeti újításait is. A vasbeton szerkezeti lehetőségeit iparkodtak a tervezők érvényesíteni és kihasználni. Ezáltal az épületeken addig szokatlan