F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal
7. Hatvan. Grassalkovich-kastély, 1750-1960-as évek. A főhomlokzat a századforduló táján. ból ugyancsak hatalmi szimbólum, annak jelzése, hogy ki van fönt és ki lent. Ha az úr nincs is az épületben, maga az épület, a környezet fölé magasodó emelet - adott esetben kupolával koronázva - helyettesíti őt, s közvetett jelenlétét fejezi ki. Az I. Antal által épített kastélyok helyének kiválasztásában és az építészeti formakincs alkalmazásában tehát megtaláljuk a hatalom felmutatásának tudatos törekvéseit. Ezzel függ össze egy másik jellemző sajátosság, amelyet egyfelől valamiféle szövetséges keresésének is minősíthetünk, másfelől viszont a gróf mély vallásosságából eredeztethetünk. Az általa emelt kastélyok ugyanis minden esetben szoros térbeli viszonyban vannak az egyház épületeivel, a nyilvános templomokkal vagy kápolnákkal. Ha ez utóbbiakat kegyúrként ő építi, mindig az adott kastély (Hatvan, Komjáti, stb.) közelébe kerülnek, vagy építészetileg ahhoz kapcsolva (Gödöllő. Pozsony) emeltetnek. A városi palota (Gyöngyös) és a szerényebb úri lak (Örkény) tartozékai a házikápolnák. Ahol más a templomépítő, s Grassalkovich legföljebb egy mecénás mások között, a palota helyének kijelölésében is dominál az anyaszentegyház jelenléte (Pest). Művészettörténeti és épületikonográfiai szempontból a Grassalkovich-kastélyokat a szakirodalom sajátos csoportként, a gödöllői családi rezidencia révén pedig típusteremtő, jellegzetes hazai kastélyépítészeti jelenségként tartja számon. A típus legfontosabb jegyeit a magasablakos, törtoromzatú és kupolával is kiemelt középrizalit - belül a pavilonszerűen kialakított díszterem -, a tektonikus kiképzés és a tömegalakítás emberléptékű arányai adják, jellemzően archaikus hatalmi szimbólumok felidézésével. A „Grassalkovich-" vagy „gödöllői stílusú" terminológiával jellemzett kastélyok - nem a főúr által építetett - legszebb példái közé sorolható a nagytétényi Rudnyánszky-kastély (1751-66), a Forgách grófok gácsi kastélya (1736-67), valamint a péceli Ráday (1757-70) és a gernyeszegi Teleki-kastély (1772-78). A stílusbéli hasonlóságon túl vagy annak feltételezhető okaként - az építtetők és Grassalkovich között nemegyszer közvetlen, szakmai vagy családi kapcsolat is kimutatható. 10
