F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Varga Kálmán: Egy kastélyépítő főúr a 18. században: Grassalkovich I. Antal

lított Újszerzeményi Bizottság vezetője, rálátása volt a birtokviszonyokra és lehetősége nyílt arra, hogy a megszorultaktól olcsón vásároljon földet. Első felesége, a korán (1729. október 6.) elhunyt Langh Erzsébet (1693-1729), majd második felesége, Klobusitzy Krisztina (1712-1738) révén, valamint a királyi adományok és a hátralékos fizetések fejében kapott földekkel (donatio mixta) is gyarapodó birtokai Gödöllőn kívül Hatvan, Debrő, Ivánka, Baja és Komjáti központokkal szerveződtek uradalmakká.

5 Grassalkovich első birtokait még szülőhelyének környezetében szerezte (Csolnok: 1721, a Gyaraki előnevet adó Gyárak: 1722, Endréd: 1723, Déménd: 1724), majd a legfontosabbnak számító gödöllői uradalom és családi központ alapját 1723-ban vetette meg Gödöllő részleges, illetve a Gödöllő melletti Isaszeg megvásárlásával. Pest környékének kiválasztásában gazdasági-, karrierépítői- és politikai szempontok egyaránt érvényesülhettek. Egyrészt ezen a vidéken a török utáni állapotok könnyebb birtokszerzést tettek lehetővé, másrészt 1719-től budai kamarai ügyészként hivatása is ide kötötte. Harmadrészt - mivel törekvéseiben a hagyományosan magyar politikai centrumok rehabilitációját segítette elő -, hosszútávon bizonnyal motiválhatta egy Buda és Pest körüli egységes birtokrendszer megteremtése is. Gödöllő és Isaszeg megvásárlása után 1726-ban Örkény, 1729-ben Ecser. Csömör és Kerepes, 1729-31 között Soroksár, valamint Vecsés-, Péteri-, Szentlőrinc-, Gubacs- és Kerekegyháza puszták, 1730-ban pedig Újhartyán- és Kakucs puszták kerülnek I. Antal birtokába, mutatva a következetes birtokszerzés irányát. Kartal 1731-ben, Tatárszentgyörgy-puszta 1734-ben, Mácsa, 2. Gödöllő, Grassalkovich-kastély. A belső udvar 1910 körül. Képeslap