F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

FORRÁS - Simon Zoltán: A füzéri vár 1623. évi inventáriuma

A várban jelenleg régészeti feltárás folyik. Az előkerült leletanyag döntő többségét éppen a 17. században használt tárgyak jelentik (5-7. ábra). A feltárt falak a 17. századi állapot alaprajzát tükrözik (1-4. ábra). Egyedülálló lehetőség kínálkozik arra, hogy a legapróbb részletekig összevethessük a történeti adatokat a régészet módszereivel feltárt adatokkal. A vár történetének rövid összefoglalása A füzéri várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13. század elején. Minden bizonnyal e nemzetség egyik ágához tartozott az a „Kompolt" nembeli Andronicus mester, akitől II. András király a várat közelebbről ismeretlen időben, de természetesen még 1235 előtt megvásárolta. IV. Béla Anna hercegnőnek adta, kitől fivére, István herceg 1264-ben erőszakkal elvette. A király sikertelenül próbálta a várat ostrommal visszafoglalni, István embere, Rosd nembeli Mihály megtartotta azt a herceg számára. E tettéért István - immár királyként - 1270-ben neki és fivérének, Demeternek adományozta Füzér várát és uradalmát. A vár 13. század végi sorsáról hallgatnak a források. Valószínűnek látszik, hogy a környékbeli erősségekhez hasonlóan Füzér is Aba Amadé kezére jutott. A rozgonyi csata után mindenesetre királyi várként bukkan fel újra, s királyi vár is maradt az Anjou-ház kihaltáig. Zsigmond király 1387-ben előbb elzálogosította Füzért Ilosvai Lestáknak, majd visszaváltva, 1389-ben örök adományul adta a várat a Perényi család terebesi ágának. A 15. század közepén átmenetileg Pálóczi László kezébe került, de 1446-ban már ismét a Perényieké. Rövid közjátéknak tekinthető, hogy Mátyás király 1483 körül elvette Füzért az ellene lázadó Perényi Istvántól, azonban a vár 1490-ben már újra a Perényi família, pontosabban István fia Imre birtokában volt. A vár történetének nevezetes eseménye volt, hogy Perényi Péter koronaőr Szapo6. Füzér. vár. Zöldmázas kályha csempe a 17. század húszas évei bői. Rajz: Arnóti Zsuzsa