F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

FORRÁS - Bognár Gábor: Voit Pál 1945. augusztusi jelentése a nyugat dunántúli műgyűjteményének állapotáról

anyagának egy részét állítólag a soproni Brennberg-be szállították. A bencés gimnázi­ um rendezetlen muzeális anyagában nem állott be változás. Győrben gondnoki megbí­zást adtam dr. Bay Ferenc városi főlevéltárnoknak, megkérve, hogy a helyi hatóságok­kal és az elhagyott javak kormánybiztosságával vegye föl az érintkezést annál is in­kább, mert utóbbi már gyűjtött össze muzeális anyagot. Miután Jeney, a városi múze­um volt vezetője nyugatra ment, a hivatalos megbízást azzal a kéréssel adtam át dr. Bay Ferenc úrnak, hogy a hédervári kastély Budapestről sürgetett zárótábláját a helyszínre juttatni szíveskedjék, és a zárolást, amennyiben a tulajdonos K[hjuen-Héderváry Ká­roly úgy kívánja, ejtse meg. Hédervárra személyesen a Budapesten nyert utasítás elle­nére nem volt módomban elmenni, mert a gépkocsi benzinkészlete kimerülőben volt. Ugyanez okból kénytelenek voltunk Moson-Magyaróvár elkerülésével haza indulni. Augusztus 11-én - tíz napos hivatalos körutam után - Budapestre indultunk. Ka­possy János Csornán lemaradt, és onnan Szombathelyre tért vissza. Szemleutamról, amely a Nyugat-Dunántúl háború sújtotta területét ölelte fel, lesúj­tó benyomásokkal tértem vissza. Mindent elkövettem, hogy ahol lehet az államhatalom erejével, ahol lehet rábeszéléssel és meggyőzéssel a magyar múlt emlékeinek borzal­masan megcsonkult töredékeit megmentsem. Legtöbb helyen azonban vagy későn ér­keztem, vagy elháríthatatlan s rajtunk kívül álló, ma leküzdhetetlen akadályok állották utamat. Különösen áll ez a vidéki kastélyok kincseire. A magyar múlt művészeti emlé­keinek 80%-os pusztulását állapíthattam meg e területen, anélkül, hogy komoly re­mény volna a százalékarány csökkenthetésére, s a fennálló pusztulási veszély kiküszö­bölésére, valamint sikerrel kecsegtető javaslatom lehelne a ma is pusztuló muzeális kincseknek - a kormányrendeletben foglalt védelmi módozatokon felüli - gyakorlati megmentése érdekében. Budapest, 1945. augusztus hó 12-én Dr. Voit Pál múzeumi őr" JEGYZETEK 1. Voit Pál: Régi magyar otthonok. [Budapest, 1943.] Második, bővített kiadása: Budapest, 1993. 2. Rados Jenő: Magyar kastélyok. Budapest, 1939. 13-14. és 2. jegyzet: „Megszállt területeken a kém­kedés gyanúsításának súlyos veszedelme nélkül alig képzelhető felvétel és kutatás. De a csonkaor­szági kastélyok belső helyiségei és levéltárai is túlnyomórészt hozzáférhetetlenek." 3. Nem célunk itt most ennek társadalmi, szociológiai hátterét vizsgálni. Ezek az események megtör­téntek, mára-már ténykérdéssé váltak. 4. Az egykori náci vezetők műkincsimádata közismert. Magyarország 1944-es megszállása alatt a nyi­lasok segédletével sok értékes műalkotást vittek el tőlünk, - elsősorban a „zár alá vett zsidó va­gyont" - melyek nagy részét a szovjet hadsereg később megtalálta, és magával vitte. 5. Természetesen itt is voltak kivételek. Sok múlott az alakulat parancsnokának megértésén, kulturáltságán. 6. A budapesti és nagyobb vidéki bankok pénz- és értékpapírjaival, a harcok elől biztonságba helye­zettnek vélt letétek műtárgyaival együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom