F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
FORRÁS - Bognár Gábor: Voit Pál 1945. augusztusi jelentése a nyugat dunántúli műgyűjteményének állapotáról
Ilyen előzmények után és körülmények között kapott Voit Pál - akkor az Iparművészeti Múzeum muzeológus őre 11 - 1945 nyarán egy igen komoly megbízatást: miniszteri biztossá nevezte ki Teleki Géza, vallás- és közoktatásügyi miniszter, Kapossy János országos főlevéltárossal (Országos Levéltár) és Kozocsa Sándor könyvtárossal (Országos Széchenyi Könyvtár) együtt. A nyugat dunántúli vármegyékben kellett felmérniük a köz- és magángyűjteményeknek a harcok utáni állapotát, gondoskodniuk kellett azok védelméről. Ugyanakkor fel kellett kutatni az ország más részeiből oda szállított műkincseket, s azok visszakerüléséről is gondoskodni kellett. 12 A miniszter részére a jogi alapot az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. július 7-én megjelent 4450/1945. M.E. sz. rendelete szolgáltatta, mely intézkedett a magángyűjtemények védelméről. A VKM az érintett megyék alispánjait is értesítette útjuk céljáról, és kérte őket, hogy a kiküldötteket a legteljesebb mértékben támogassák. 13 A három miniszteri biztos egy személyautóval, egy sofőrrel és megfelelő „nyílt paranccsal" felszerelkezve, augusztus 2. és 11. között végigjárta Vas megye és Sopron megye nagy részét. De sajnos technikai okokból - főként benzinhiány és a rossz útviszonyok miatt - Győr és Mosón megyei részekre már nemigen juthattak el, a bejárt területeken is csak a leginkább veszélyeztetett gyűjtemények felkeresésére volt mód. Tovább nehezítette a munkát, hogy a szemle idején a nyugati országrész még erős orosz megszállás alatt volt, mindenhol beszállásolt katonák, menekültek és hadifoglyok voltak, így egyes fontos helyeket megközelíteni sem lehetett. Altalánosságban elmondható, hogy a legtöbb helyre már későn érkeztek: ekkorra már a katonák és a civilek, a menekülők és a helybeliek kiraboltak, elpusztítottak, vagy elvittek mindent, amit tudtak. Az út során a bizottság mindhárom tagja a saját szakterületének megfelelő tárgyak mentésére összpontosított, és jelentésüket is ezek előtérbe állításával készítették el. 14 Ez a magyarázata, hogy Voit Pál csak ilyen vázlatosan ír a könyvtárak és levéltárak tekintetében, mivel a másik kettő kiimerítően foglalkozik azokkal. 15 Ezért igazság szerint a beszámolók nem volnának elválaszthatóak egymástól, mégis itt most csak a Voit-féle jelentést áll módunkban közölni, 16 részben terjedelmi, részben tematikai megfontolásból. S bár a szöveg egyszer már megjelent nyomtatásban, de sajnos viszonylag nehezen hozzáférhető helyen, és magyarázat nélküli, ezért indokoltnak tartjuk annak ismételt közreadását. 17 A jelentéshez csak ott csatoltunk jegyzeteket, ahol a pontosítás, vagy a jobb érthetőség miatt arra szükség volt. 18 így is megtudhatjuk belőle hiszen a sorokból szinte megelevenedik - hogy mi is rejlik valójában a későbbi publikációkban, múzeumi katalógusokban szereplő, a „háborús események során tönkrement", „elveszett", „lappang" kifejezések mögött. 19 Idézzük hát meg Voit Pál 1945 augusztusi jelentését, halála tizedik évfordulójának tiszteletére. „Jelentés 2 ® A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 27.052/1945. V.ü.o. szám alatt megbízott, 21 hogy Vas, Sopron, Mosón és Győr vármegye területén az ország többi részéből odaszállított műgyűjteményeket kutassam fel, és visszaszállításuk ügyében járjak el. Egy-
