F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

SZEMLE - Pannonia Hungarica Antiqua. Archaeolingua Alapítvány, Budapest 1995 (Szentléleki Tihamér)

nagyvonalú, egyszerű, mértani rendje környezetalakító módon jelenik meg. Már több mint harminc éve, hogy Hajnóczi elkészítette az aquincumi polgárváros rotundája (marcellum) részleges rekonstrukcióját. Tevékenysége ebben is előremutató. A hideg mértani rendtől eltérően a falak szabálytalan vonalakban felfelé haladnak, s a falfelület falazókövekkel is megmozgatott. Akkor, a szombathelyi Iseum egyszerű beton vonalai után még nem értettem meg teljesen, de ma a posztmodern időszakban már látom, hogy ez is előremutató volt, hiszen csak jóval utána következett a németországi Kempten re­konstrukciója és Ausztriában a carnuntumi régészeti park kialakítása. A következő ál­lomás Baláca római kori villakörzetének (2. ábra) helyreállítása volt. Itt a kiegészített római falak súlyos tetőszerkezetet hordanak, melynek szembetűnően el kell térnie a ró­mai kori kiegészítésektől. Az épület a maga környezetében azóta tájképi elemmé vált. Hajnóczi Gyulának a Műszaki Egyetem Építészettörténeti Intézetében folytatott oktató tevékenysége folytán - a kötet tanúsága szerint - fiatal kutatók is bekapcsolód­hattak Pannónia római kori emlékeinek helyreállítási feladataiba. H. Vladár Ágnes a saváriai (Szombathely) császári palota és a római város útelágazásának helyreállítását (3. ábra) tervezte abban a szellemben, melyet e könyv szerkesztőjétől tanult, s így foly­tatta Káldi Gyula is. Külön kell szólni a szint alatti római kori emlékek bemutatásáról. Könyvünk ezt is részletesen tárgyalja. Pécsett a 18. század óta ismeretes volt néhány azok közül a sírok közül, melyek a székesegyház előtti téren helyezkedtek el. Már a 19. század közepén lehetőséget terem­tettek a felszín alatt lévő Szent Péter és Pál sírkápolna megközelítésére. A székesegy­ház nyugati főhomlokzata előtt, a szint alatti cella trichora megközelítéséről és bemu­tatásáról is gondoskodtak. Megközelíteni a püspöki palota felőli lejáraton lehet. A te­metőkápolnát 1922-ben Szőnyi Ottó tárta fel, védelmét Möller István biztosította. A fenntartásnak és bemutatásnak más módját kellett választani az ún. Mauzóleum sírépü­leténél. Itt a szint feletti bemutatás részben nyílt, részben fedett módon történt. Az ása­tásokat Fülep Ferenc végezte, s a helyreállítás Bachmann Zoltán munkája. Szint alatti bemutatásokra másutt is sor került. Savariában (Szombathelyen) az északra tartó, bazaltkőborítású út mellett, a Romkert cukrászda alatt láthatók az ott elő­került emlékek. A kötet tartalmi értékelése után külön ismertetést igényel a dús dokumentáció al­kalmazása. Egységes elvek alapján készültek a távlati fényképek, az alaprajzi bemuta­tások, és egységes képet mutatnak a rekonstrukciós rajzok. Ezekből a rekonstrukciós rajzokból is kitűnik, hogy Hajnóczi milyen nagy szakismerettel rendelkezett, s tárgyá­val milyen nagy szeretettel foglalkozott. A pannóniai építészeti emlékeket kutatók ismerik, milyen nagy problémát jelent a fogalmak azonos használata. A kötetben Glossarium címszó alatt, tizenhárom oldalon keresztül találhatjuk az alapfogalmak felsorolását. A tisztánlátást itt is negyven ábra se­gíti. Ennyi tartalmi érték után már nem is meglepő az itinerarium ízléses, az antik Ró­ma hangulatát felkeltő külső alakja, s ésszerű méretei. Szentléleky Tihamér

Next

/
Oldalképek
Tartalom