F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

TANULMÁNY - G. Lászay Judit: Ingatlanok ingatlan ingóságai avagy a műemlékek „tartozékai”

szándékos aktív pusztítástól függően, a bírságtól a kisajátításon át az adott ország bün­tető jogszabályai által kiszabható legsúlyosabb büntetésig, indokolt esetben akár a sza­badságvesztésig. A hordozójuktól eltávolított ingatlan ingóságokkal kapcsolatos egyik kardinális szempont, hogy amennyiben valamilyen oknál fogva elszakították azokat a hozzájuk szervesen kötődő épülettől, úgy elősegítsük újraegyesítésüket. Természetesen nem cél a múzeumi gyűjtemények kiürítése, de bizonyos tárgyak a raktárak helyett - eredeti helyü­kön - egy nagyobb összefüggés részeként magasabb művészeti, kulturális értéket képvi­selhetnek. A sümegi püspöki nyaraló könyvtárának teljes visszaállítására megvan a lehe­tőség: az épületben eredeti helyükön találhatók a mennyezeti stukkók, az intarziás padló, az ablakfülke burkolattal (12. ábra), a nyílászárók. A berendezést az Iparművészeti Mú­zeum őrzi. A helyiség eredeti képe Voit Pál: Régi magyar otthonok című könyvében látható 18 (13. ábra). Enteriőr helyreállítására került sor Szécsényben, ahol a ferencesek visszatelepülése után a megkezdődő helyreállítás alapvető szempontja volt számunkra, hogy az államo­sítás után szétszóródott tárgyakat megtaláljuk, azokat visszakapja a kolostor, szakszerű restaurálásuk megtörténjen. A helyi múzeum átadta az ott őrzött, nyilvántartott festmé­nyeket, berendezési tárgyakat, s ezek tartós letétként újra eredeti helyükön vannak. A 18. századi refektórium faburkolatát azonban máshol gyalázatos állapotban lel­tük. Jelenleg már restaurálva, eddig ismeretlen barokk kifestésével gazdagodva, a fal­ra visszahelyezett, restaurált festményekkel együtt tanúja a hajdani szerzetesi élet ma­gas színvonalú tárgykultúrájának, környezetük iráni igényességüknek. 19 Fontos, hogy a műemlékek tartozékaikkal együtt megtekinthetőek és felügyelhető­ek legyenek a hatóság szakemberei által, valamint az is, hogy minden beavatkozást megfelelő képzettséggel lehessen csak végezni. Ezt igazolandó álljon itt példaképp az önmagát „erdélyi Michelangelónak" nevező festő esete. A jutási templom engedély nélkül megkezdett falfestés restaurálását kellett szemléznünk. Restaurátor kolléganőm -jéggé dermedve a látottak minőségétől - többek között azt tudakolta a mestertől, mi­vel konzerválja a festést. Michelangelonk először ragaszkodott ahhoz, hogy mindez szakmai titok, majd végül kibökte -, hogy imponáljon a jelenlevő idős egyházközségi tagoknak - Putzhammerrel, ami lévén kalapács, sajátos technika alkalmazását jelenti. Már említésre sem érdemes, hogy a mester időnként továbbra is felbukkan különböző egyházi helyreállításoknál. Szükséges a köztudat formálása, a propaganda és az oktatás. Máig nem rendelke­zünk olyan kiadványokkal, amelyek a műemlékek tulajdonosai számára érthetően tar­talmaznák mik a feladataik, mi a hivatalos eljárás a fenntartással, felújítással kapcso­latban, milyen feltételek mellett milyen kedvezményekben részesülhetnek. (A műem­léki törvény idézése, pontosan meg nem jelölt jogszabályokra, belső rendeletekre való utalás nem lehet megoldás.) A turizmus tömegessé válásának következtében már egyre gyakrabban gondoskod­ni kell a műemlék-látogatók létszámának optimális határok között tartásáról, magának a védendő objektumoknak, műtárgyaknak állagmegóvása céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom