F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KIÁLLÍTÁS - Jacek Purchla: Lemberg és építészete a 19. században

Wtadyslaw Rausz, Jan Zawiejski, Teodor Talowski (5. ábra), Jan Sas-Zubrzycki, Tadeusz Obminski (6-7. ábra) és Adolf Szyszko-Bohusz. Lembergben megtalálhatók a krakkói kézműipar remek termékei is, pl. a híres Gorecki-gyár fémből készült munkái (ők készítették a lembergi pályaudvar szecessziós dekorációját) vagy a Zelenskiműhely üvegablakai, s ezek az alkotások a két város szoros összetartozásának szimbólumai. Egyúttal azonban az is elmondható, hogy Lemberg és Krakkó századfordulós építészete jól tükrözi vissza a két város helyzetéből és jellegéből adódó különbségeket is. Erről a témáról bővebben azon az 1994-es konferencián beszéltem, melyet a Lembergi Műegyetem fennállásának 150. évfordulója tiszteletére rendeztek. A galíciai kulturális örökséget vizsgáló kutatások kiindulópontja a két építészeti környezet közös történelme kell, hogy legyen. Galícia az 1772-1918 közötti időben olyan művészeti teret alkotott, melynek kettő, de inkább három meghatározó pontja volt a Lemberg-Krakkó-Bécs háromszög. Ez a háromszög a galíciai kulturális örökség dimenzióit is szimbolizálja és annak jelentőségét Ukrajna, Lengyelország, Ausztria és Európa életében. De ez a háromszög inkább négyszög, melynek negyedik szögén olyan jelentős városok befolyását kell értenünk, mint Berlin, Prága, München vagy Párizs. Ez a tény a határok feletti széleskörű együttműködés szükségességét is jelzi, mindenekelőtt az ukrán és lengyel kutatók szorosabb együttműködésének vonatkozásában. 9. Lemberg (Lvov), Liebcrman-ház. Roman Felinski, 1911-1912. Az utca végében a Mikolasch-paszszázs bejárata látható. Alfred Zachariewicz - Jan Lewinski, 1899-1900. Archív felvétel