F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KIÁLLÍTÁS - Jacek Purchla: Lemberg és építészete a 19. században

3. Lemberg (Lvov), áruház. Roman Felinski, 1913. A homlokzat részlete. Fotó: Jacek Purchla konfliktusok és feszültségek gyötörnek, másrészről viszont a tolerancia és a különböző egymás mellett élő kultúrák alkotó együttélésének viszonyai közepette rendkívül termékeny. Csupán Lembergben három különböző felekezet három érsekével találkozhatunk, a fiatal Martin Buber pedig hat nyelvvel került itt kapcsolatba . Az akkori Lemberg építészete közvetve tanúja annak az összetettségnek és azoknak a különböző szerepeknek, melyet a város ebben az izgalmas korszakban játszott. Mint Galíciának a Monarchiában az osztrák fél legnagyobb koronatartományának fővárosa Lemberg mindenekelőtt azokat a művészeti mintákat és hivatalos építészeti formákat tükrözte viszsza, melyek Bécsben voltak érvényesek akkoriban. Az autonómia időszaka - Lemberg aranykora - elhozta a századfordulón a lengyelek és az ukránok emancipációs törekvéseinek virágkorát és delelőjét, mely a város építészetében is érzékletesen kifejeződik. A saját nemzeti és honi identitás keresése a művészetben, valamint az uniformizáló, kozmopolita, Bécsből importált építészeti megjelenés elleni harc Lembergben nemcsak az 1900-as évek modernista fordulatával kapcsolódott össze, hanem a hazai oktatás, a