F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

17. Faber i. m. 53. 18. Faber i. m. 55. 19. Széchenyi István: Pesti porés sár. Budapest, 1995. 123-139. 20. Faber i. m. 58. 21. Faber i. m. 59. 22. Faber i. m. 59-60. 23. Faber i. m. 62. 24. Faber i. m. 61. 25. Faber i. m. 63. 26. A 19. század végi német szakirodalom (pl. Allgemeine Bau-Construktions-Lehre i. in.) németnek mondja ugyanazt a kandallótípust, amit a 18. században az ugyancsak német Penther i. m. francia kandallóként ír le. 27. Peclet, Eugène Claude: Traité de la chaleur. Paris, 1828. Német nyelvű fordítása: Allerneueste, bewährte Erfindungen und Erfahrungen über Feuerungs, Erwärmungs und Ventilations. Weimar, 1854. 28. Peclet 1858. i. m. 351., 353. 29. Az orosz kandalló is hasonló elrendezésű volt, de fával való fűtésre használták. 30. Peclet 1858. i. m. 359. 31. Lásd az előző jegyzetet. 32. Peclet 1858. i. m. 359-361. 33. Allgemeine Bau-Construktions-Lehre. i. m. 4. 46. 34. Meissner, Paul Traugott: Die Heizung mit erwärmter Luft. 3. kiadás. Wien, 1828. 42. ábra. 35. Allgemeine Bau-Construktions-Lehre. i. m. 4. 48. 36. Lásd az előző jegyzetet. 37. Allgemeine Bau-Construktions-Lehre. i. m. 4. 56. 38. Lásd az előző jegyzetet. 39. Douglas Galton katonatiszt volt, az általa tervezett kandallót kaszárnyákban vezették be először. 40. Magyarország Műemléki Topográfiája. Heves megye műemlékei. Szerk. Voit Pál. Budapest, 1969. 2. 519. 4L Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon. Budapest, 1976.47. ábra. 42. Wiener Bauratgeber. Szerk. D. V. Junk. Wien, 1885. 249. 43. Hild-Ybl Alapítvány Fotótára IX. 18-25. 44. Schnedár János: Száraz építészettan. Kéziratos egyetemi jegyzet, é. n. 45. A pesti Károlyi-palotában az akkor legkorszerűbb központi fűtést, a Meissner-féle légfűtést alakították ki a klasszicista átépítéskor, mégis minden reprezentatív helyiségbe - egyébként működőképes - kandallót is tettek a látvány kedvéért. 46. Természetesen feltételezhető, hogy ezek nem mind az első periódusból származnak. OMvH Fotótár, ltsz. 37976. Héjj Miklós: A visegrádi Alsóvár lakótornyának építéstörténete. Műemlékvédelem 10. (1966) 2-8. 8. ábra 47. OMvH Fotótár, ltsz. 44597. Eri István: Beszámoló a nagyvázsonyi Kinizsi-vár helyreállításáról. Műemlékvédelem 2. (1958) 2-22. 48. Könyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Szerk. Nagy Géza. Budapest. 1905. 49. Möller Ist\>án: A vajda-hunyadi vár építési korai. Budapest, 1913. 14. 50. OMvH Tervtár, ltsz. K 6291, K 6295, 135692. 136033. 51. A szerző helyszíni megfigyelése. 52. OmvH Fotótár, ltsz. 99576. Horler Miklós: A simontornyai vár helyreállítása. Magyar Építőművészet. 1975. 5. 46-55. 53. OMvH Fotótár, ltsz. 99724. 54. OMvH Fotótár, ltsz, 42866. Czeglédy Ilona: A siklósi vár. Tájak, korok. Múzeumok Kiskönyvtára. 96. 55. OMvH Fotótár, ltsz, 105817. Koppány Tibor: A devecseri kastély kutatása. Építés- Építészettudomány 15.(1983)269-270.