F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

16. Budapest (Buda), Királyi Palota. Az ún. Mátyás-terem egykori kandallója, 1890 körül. Archív felvétel hanem közép felé emelkedő, törtvonalú. A sarkokon kis konzolok puttószobrokat tartanak, középen egy felépítményen váza van. Felette kép vagy tükör lehetett, amire a stukkódíszekből következtethetünk. A vasszécsényi régi Ebergényi-kastélyt 1750 körül építették.

60 A díszterem kandallókeretezése (12. ábra) teljesen a falsíkba süllyed. Erősen tagolt profilú keretelésénck középrésze szegmensíves. A dévai Magna Curia kandallójának keretelése hasonló profilozású.

61 A szoba terébe beálló kandalló tűztere emelt, hátfala íves. Az ilyen jellegű kandalló és a felette lévő díszítés kialakítása a 17. században volt divatos, de ezek a részletek inkább már a 18. századból származnak. Az 1758-ban épült egri kispréposti palota kandallója (13. ábra) rokokó díszítésű. Tűztere a padló szintje fölé emelt, keretelése változatos ornamentikája, kialakítása az edelényivel rokon. Érdekessége, hogy a szájnyílást nyáron takaró, figurális díszítésű fatábla is megmaradt.

62 Fertődön több kandalló is volt.

63 A díszteremben egymással szemben két egyforma kandalló látható, felettük tükörrel. Francia előképekhez igazodva a tűztér síkja