F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

12. Vasszécsény, régi Ebergényi-kastély. A díszterem kandallója festett szemöldök­dísszel. 1750 körül Fajanszból kandallókályhát is készítettek. 41 Független volt a fal­tól, füstcsővel kötötték a kémény­be, és gyakran ajtót is készítettek hozzá. Nagy hőleadófelülete, to­vábbá anyaga miatt hőtárolásra is alkalmas megoldásnak számított. A kandallókályhák legszélső­ségesebb esete a cserépkályha és a kandalló egy tömegben való egye­sítése volt. 42 Ezek külön-külön mű­ködtek, önállóan kötötték őket a ké­ménybe és nem a kandalló füstgá­zát vezették át a cserépkályhán, mint az egrinél. Budapesten, az Ül­lői út 23. szám alatt álló, 1880 kö­rüli kandalló-kályha együttesnél a cserépkályha fűtőnyílása a kandalló oldalán, viszonylag rejtett helyen volt, innen lehetett fűteni a kandalló tetejére helye­zett, önálló kéménybekötésű cserépkályhát. 43 Nyugat-Európában készítettek öntöttvas tűzszekrényű cserépkályhákat is, ezek al­só részét néha kandallószerűen képezték ki. Kandallókályhát szintén készítettek öntöttvasból, ezek őse a Franklin-féle kandal­lóbetét (1. ábra). Jellegük szerint ezek nyílt tüzű öntöttvaskályhák, s miután szabadon állóak, nagy a hőleadó felületük. A samottburkolatos tűzteret a kéménnyel füstcső kö­tötte össze, tovább növelve a hőleadó felületet. Felpolírozott vas- és rézfelületekkel dí­szített, gazdag kiképzésű példányait is ismerjük, ezeket általában igényesen berende­zett terekben használták. A 19. század közepén új fűtőanyag jelent meg, a világítógáz, amely gyors, de költ­séges fűtésnek számított. A gázkandalló egyetlen öntöttvas testből állt, amelynek „kandallód-nyílásában égett a gáz. A nyílást hátulról fényes fémlemezzel bélelték ki, hogy a sugárzó hőt a fű­tendő helyiség felé vetítse. Kéménybekötése nem volt, így a keletkezett teljes hőmeny­nyiséget hasznosította. 1200 légköbméter fűtésére alkalmas gázkandallót is gyártottak, ez a hideg helyiséget 40 perc alatt elfogadható hőmérsékletűre fűtötte fel. Gázégőfejet hagyományos kandallóba is beépítettek, bár ez nem volt egyértelműen jó megoldás. Magyarországon a kandallófűtés mint fűtésmód sohasem örvendett nagyobb népsze­rűségnek, Schnedár János kéziratos egyetemi tankönyve, a „Száraz epit-eszettan" a 19. század második felében csak röviden emlékezik meg róla 44 A legegyszerűbb, de leggaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom