F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

12. Vasszécsény, régi Ebergényi-kastély. A díszterem kandallója festett szemöldökdísszel. 1750 körül Fajanszból kandallókályhát is készítettek.

41 Független volt a faltól, füstcsővel kötötték a kéménybe, és gyakran ajtót is készítettek hozzá. Nagy hőleadófelülete, továbbá anyaga miatt hőtárolásra is alkalmas megoldásnak számított. A kandallókályhák legszélsőségesebb esete a cserépkályha és a kandalló egy tömegben való egyesítése volt.

42 Ezek külön-külön működtek, önállóan kötötték őket a kéménybe és nem a kandalló füstgázát vezették át a cserépkályhán, mint az egrinél. Budapesten, az Üllői út 23. szám alatt álló, 1880 körüli kandalló-kályha együttesnél a cserépkályha fűtőnyílása a kandalló oldalán, viszonylag rejtett helyen volt, innen lehetett fűteni a kandalló tetejére helyezett, önálló kéménybekötésű cserépkályhát.

43 Nyugat-Európában készítettek öntöttvas tűzszekrényű cserépkályhákat is, ezek alsó részét néha kandallószerűen képezték ki. Kandallókályhát szintén készítettek öntöttvasból, ezek őse a Franklin-féle kandallóbetét (1. ábra). Jellegük szerint ezek nyílt tüzű öntöttvaskályhák, s miután szabadon állóak, nagy a hőleadó felületük. A samottburkolatos tűzteret a kéménnyel füstcső kötötte össze, tovább növelve a hőleadó felületet. Felpolírozott vas- és rézfelületekkel díszített, gazdag kiképzésű példányait is ismerjük, ezeket általában igényesen berendezett terekben használták. A 19. század közepén új fűtőanyag jelent meg, a világítógáz, amely gyors, de költséges fűtésnek számított. A gázkandalló egyetlen öntöttvas testből állt, amelynek „kandallód-nyílásában égett a gáz. A nyílást hátulról fényes fémlemezzel bélelték ki, hogy a sugárzó hőt a fűtendő helyiség felé vetítse. Kéménybekötése nem volt, így a keletkezett teljes hőmenynyiséget hasznosította. 1200 légköbméter fűtésére alkalmas gázkandallót is gyártottak, ez a hideg helyiséget 40 perc alatt elfogadható hőmérsékletűre fűtötte fel. Gázégőfejet hagyományos kandallóba is beépítettek, bár ez nem volt egyértelműen jó megoldás. Magyarországon a kandallófűtés mint fűtésmód sohasem örvendett nagyobb népszerűségnek, Schnedár János kéziratos egyetemi tankönyve, a „Száraz epit-eszettan" a 19. század második felében csak röviden emlékezik meg róla 44 A legegyszerűbb, de leggaz-