F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban

11. Sárvár, vár. A díszteremben álló copf stílusú kályha, 1780 körül sablonon hullámvonal keresztmetszetű elem volt kialakítható. Ha a sablont nem teljes magasságban használták fel, más arányú kályhát tudtak ugyanarról a sablonról készíteni. Ilt újból felmerül a negatív sablon használata a tűztér és a felépítmény elemeinek készítésekor, hiszen ebben az esetben a merevítőbordákat könnyebb felhelyezni. Elég csak egyharmadnyi sablont készíteni, ha a szintet három részre osztják. Az egyik fertődi kályha

47 (10. ábra) nyújtottabb arányú párdarabja (a belső tér magassága kívánta a méretnövekedést) a sárvári vár dísztermében

48 (11. ábra) látható. A fertődi darab tömör lábazaton áll - ami a hasonlóságot még észrevehetetlenebbé teszi -, azt a sárvári kályhán a tűztér feletti párkány elhagyása még tovább fokozza. Székesfehérváron a püspöki palota dísztermében két nagyméretű, teljesen azonos kiképzésű kályha áll.

49 Ezek 1804-ben készültek. Esetükben a sablon felhasználása szükségszerű is lehetett. Holicsi kályhaként azonosították az Iparművészeti Múzeum birtokában lévő, 1770 körüli kályhákat, amelyeken a rokokó stílusjegyek keverednek copf és a klasszicizáló késő barokk formákkal.

50 Ez sok hasonlóságot mutat az előzőekben tárgyalt kályhákkal, de azoknál kevésbé nagyvonalú. Tudjuk azt, hogy Fertődre 1762-ben J. Blanker kályhamester is szállított kályhát. Egy kályha ára 67 forint volt.

51 Lehetséges, hogy ezek a korábban tárgyalt rokokó kályhák voltak? A kályhák zöme