F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban
4. Borostyánkő (Bernstein), vár. Évszámmal jelzett kályha 1737-ből. Fotó: Váli István Csaba helyeztek el rajtuk. Ez a perem tulajdonképpen a kályhacsempe peremének felel meg. A közbenső merevítőbordákra az elemek deformációmentes kiégetése miatt volt elsősorban szükség, de a felépített kályha merevségét is előnyösen befolyásolta. A kályhaelemeken lévő bordák közét agyaggal tömték ki. Ez védte őket a túl erős hőhatásoktól és tömítette a köztük lévő fugákat. A kályhákba a tűztér köré vaspálcákból épített kosarat tettek, ez is védte a kályhát a korai tönkremeneteltől, mivel nem aprított, hanem rúdfát használtak és ezek a behelyezéskor, illetve az égés közbeni mozgásukkal tönkretehették a tűztér elemeit. Ezt a megoldást Koller 24 is javasolta könyvében. 25 A díszkályhák elemei egymással pótolhatatlanok, egy elem tönkremenetele a kályha pusztulását jelenti. Ez az egyik oka a kályhák csekély számának, a másik a tudatos tönkretétel, ami stílus- vagy tulajdonosváltozáskor volt gyakori. A 18. század közepétől már az előbbiekhez képest több kályha maradt ránk. Nagyobb számban is keletkeztek, használati idejük is rövidebb volt. Az épületek terveiről készült metszeteken ebben az időben már gyakran ábrázolták a kályhát is. Joseph Giesel készített a budai Batthyány-palotához terveket 1744-ben. 26 Itt egy a vöröskőihez hasonló, de annál lényegesen egyszerűbb kályhát ábrázol a második emeleten. A gyulai Harruckern-kastély átépítéséhez 1760-ból származó terveken 27 már rokokó stílusú kályhák vannak. Ezek már könnyedebbek, kisebb méretűek, elválnak a faltól, és építészeti tagolásukat is elvesztették. A tűztér és a felépítmény között nincs éles határ, a közöttük lévő párkány eltűnik, a két rész szinte egybeolvad. A kályhák tetején sincs már koronázópárkány, sőt a lezáró váza is gyakran elmarad. Ismét lábakon állnak, fűtőfelületük ezáltal is nagyobbodik. Ennek következménye, hogy a kályhák mérete csökkenthető lett, kecsesebbé váltak. Az így kialakított kályha tökéletesen illeszkedett a rokokó belső térbe. Az a tény, hogy a táblás kályha nagyobb értéket képviselt, mint a csempéből készült, a gyulai kastély átépítési tervéről is leolvasható. 28 A díszes lakóhelyiségekben táblás, az előttük lévő közlekedőben csempés kályha áll.
