F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban

2. Stift St. Florian. A J. G. Mair által készített kályhák egyike, 1721. Fotó: Vali István Csaba lentőségét elvesztette, szorosan a falhoz simult, néha még a fal márványt utánzó mintáját is ma­gára öltötte. 12 Miután gyakran csak egy oldala maradt szaba­don, növelni kellett a méretét, hogy fűtőképessége ne csökken­jen. Nagyon szép magyarországi példája található a díszkályhák­nak Vöröskőn. 13 A kályha egy sarokban áll, így alsó része há­romszög alakú, amelynek csú­csait lecsapták. A magas lábazat fölött szabadon álló felépítmény alja homorú, teteje domború, vá­za koronázza. Oldalán pilaszte­rek tagolják a felületet, amelye­ket voluták díszítenek. A közép­ső mezőben barokk stílusú kere­telés látható. Tűztere már nem különül el oly mértékig a felépítménytől, mint az korábban szokásos volt. Kialakításá­ban rendkívüli mértékben hasonlít az ausztriai Stift St. Florian-ban lévő, 1721-ben J. G. Mair által készített kályhákhoz 14 (2. ábra). Ezt két módon magyarázhatjuk, vagy ugyanabból a műhelyből származnak, vagy ugyanannak a mintalapnak a felhasználá­sával készültek. 15 A műhelyazonosság kérdését illetve azt, hogy nem látható technikai részeik is azonos kialakításúak, csupán mindkét mindkét kályha alapos felmérése és szétszedése után lehetne bizonyítani. Sokat segítene a kérdés eldöntésében, ha már itt is megjelenne a kályhások által a hátoldalon bekarcolt betű vagy számjelzés, amivel az egy kályhához tartozó elemeket jelölték a kályhakészítők. Ez a megoldás később, a 19. században már teljesen általános volt. A díszkályha és a használati kályha között sok átmeneti darab is van. Szalónak vá­rában található egy a 18. század első feléből származó zöldmázas kályha, 16 (3. ábra) amely magasított tűztérrel és homorú, íves tetőben záródó felépítménnyel készült. (Az ólommáz egyébként inkább a használati kályhákra, a kialakítás pedig inkább a dísz­kályhákra jellemző.) Ennek a típusnak egy további, fehér színű, más arányú példányát is ismerjük Kismartonból. 17 A tűztér mérete az előzőnél lényegesen kisebb, a felépít­ményé nagyobb. A kályha elemeinek méretei is jelentősebbek, díszítése kevésbé pro­vinciális. Hozzájuk hasonló, de oldottabb formájú kályha található Borostyánkőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom