F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)
TANULMÁNY - G. Lászay Judit: Ingatlanok ingatlan ingóságai avagy a műemlékek „tartozékai”
1. Pest, Belvárosi plébániatemplom: Keresztrefeszítés, 15. század eleje lik, ellentétes ítéletet hozva. (Court de Cassation, 1963. Bauffremont határozat). Nagy-Britanniában a műemlékek estében is a „Common law of fixtures", az egész és a tartozékok viszonyát meghatározó szokásjog a mértékadó: kulcskérdésnek tekintik a befoglalás fizikai mértékét, jellegét és szándékát. Amennyiben bíróság elé kerül egy ügy, úgy bizonyítást kell nyerjen együttesen mindaz, hogy a kérdéses tárgyak, objektumok a./ a berendezés részei, b./ eredeti helyükön vannak/voltak, c./ az építész által a kérdéses helyre tervezettek, vagy az építész választotta oda ki azokat, d./ eltávolításuk tönkretenné/tettc-e az építészeti egységet. Az első három pontban foglaltakat dokumentumokkal alaposan alá kell támasztani. A kedvező ítélethez a műemlékkel foglalkozó szakértők véleménye nem elégséges. Bizonyítja ezt a nagy port felvert eset, (Orchardleigh Court Case) miután a 19. századi Orchardleigh House-t építő és azt 150 éven át birtokló család kihalt, a kastélyt eladták, s amint az szokás, számos tartozéka aukcióra került. Az English Heritage szakemberei megpróbálták megakadályozni, hogy az összképet meghatározó elemek kikerüljenek az épületből. A per tárgyát képezték pl. kandallórács, kandalló felépítmény része, nagy tükör, ám mivel ezek egy részéről „minden kétséget kizárva" bebizonyosodott, hogy noha abba az épületbe készültek, de másik helyiségbe, az épületen belül áthelyezték őket, így nem tettek eleget minden, a jog által támasztott követelménynek, nem lehetett magakadályozni árverésre bocsátásukat. A fizikai rögzítettség szükségességének elvét tarthatatlan képtelenségnek minősítette 1988-ban írt tanulmányában a francia Leon Pressouyre professzor. 6 Számára meghatározó szempont az építmény, ingatlan és a tartozék, mobilia viszonyában az, hogy ezek szerves, összetartozó egységet alkotnak-e esztétikai, funkcionális vagy kulturális szempontból. Az irányelvek kidolgozásánál e szemlélet volt a kiindulópont. A koherens egység megtartásának princípiuma gyakran a szakemberek számára sem szempont. A barcelonai Katalán Szépművészeti Múzeum - sok más hasonló intéz-