F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Claudia Piovano: A siklósi plébániatemplom szentélyének falképei

A falképek restaurátora, Boromisza Péter, megalapozva Lővei Pál feltevését megerősíti, hogy a címerek a freskók kivitelezésével együtt készültek.

3 Indoklásul arra hivatkozik, hogy a restaurálás során semmiféle utólagos vakolatréteg nem került elő, amelyre pedig a freskótechnika alapján szükség lett volna a kiegészítéskor. Sajnos azonban sem szabad szemmel, sem pedig különböző vizsgálatokkal nem állapítható meg, hogy a címereket később, a falképciklus elkészülte után vitték-e fel, amennyiben a kivitelezésnél meszes-festés technikát, vagy mezzo-fresco-t alkalmaztak: a mészvízbe kevert pigmentek ugyanis a valódi freskónál tapasztalthoz hasonló, bár kevésbé tartalmas karbonatációs folyamatnak a részesei, amely lehetővé teszi a festésréteg megkötését a vakolaton. Vizsgálatokkal tehát lehetetlen megállapítani a címerek pontos keletkezési idejét, ami azt jelenti, hogy akár később is beilleszthették azokat a freskóciklusba, talán éppen az épület funkciójának változása miatt. A szentély helyreállításának kezdete előtti régészeti kutatás során G. Sándor Mária egy díszes, vörös márvány sírkövet talált.

4 Páncélos lovagot ábrázoló domborművének címere alapján feltételezzük, hogy Garai (I.) Miklós nádor, Garai (II.) Miklós apjának síremlékéről van szó. A felfedezésből arra következtethetünk, hogy Garai (II.) Miklós valószínűleg a család temetkezési kápolnájává kívánta változtatni a templom szentélyét. Tudjuk persze azt is, hogy később ugyancsak Garai (II.) Miklós Budán, a Nagyboldogasszony-templomban építtette fel az új családi sírkápolnát,

5 amit valószínűleg politikai hatalmának megnövekedése indokolt. Mindez azonban nemhogy kizárná, de megerősíti azt a feltevést, hogy Garai (II.) Miklós királyi udvarbeli tekintélyének megszilárdulása előtt a birtokközpontjában már álló templomot használta fel a családi sírok elhelyezésére. A szentély akkoriban már teljesen fel lehetett díszítve, aminek okán ahelyett, hogy újabb freskókra kellett volna megbízást kiadnia, elég volt saját igényeihez igazíttatnia a meglévőket. Ha ezt elfogadjuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a freskók a Siklósi család megbízásából jöttek létre. Már 1180-ban Siklósi Gyula Vokányban megalapítja a család sírjainak befogadására szánt Trinitas Benedek-rendi kolostort.

6 A kolostoralapítás utal arra, hogy a családtól nem álltak távol az egyházi-művészeti megbízások. Amennyiben tehát a falképciklus a Siklósiak megbízásából jött létre, 1387-et kell elfogadnunk, mint ante quem időpontot. A freskók stílusa és kompozíciója ugyanakkor világosan utal 14. század közepe körüli származásukra. Ha viszont az 1400-as évek első évtizedeiben keletkeztek, akkor mindenesetre olyan művészekkel állunk szemben, akik évtizedekkel később sem térnek el a Trecento itáliai művészeti irányzatainak módszereitől és formáitól, amint azt Lővei Pál is kiemeli. A falképciklus korának itáliai festészetével való szoros párhuzama elképzelhetővé teszi, hogy a Siklóson működő festők némelyike egyenesen a félszigetről érkezett. Az Arc-festő freskói például egyértelműen rokoníthatók az olasz Trecento alkotásaival. Sajnos a kiterjedt elpusztult felületek miatt a művész és a stílus elmélyültebb tanulmányozása nem lehetséges. Három részletet tulajdonítunk e művésznek: kettőn katonákat látunk (2. ábra), míg a harmadik egy angyalt ábrázol. A két férfit szemből, az angyalt háromnegyedes profilból örökíti meg. Jellegzetességük az el-