F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Claudia Piovano: A siklósi plébániatemplom szentélyének falképei

Claudia Piovano A SIKLÓSI PLÉBÁNIATEMPLOM SZENTÉLYÉNEK FALKÉPEI

1 Ujabb nézőpontok a falképek keletkezési idejének meghatározásához. Stilisztikai problémák* A középkorban Szent Annának szentelt, siklósi plébániatemplom alapításának körülményeiről azon kívül, hogy a 14. század első felében építették Ágoston-rendi szerzetesek, sajnos igen keveset tudunk. Hasonlóan elenyészők a szentély falképeire vonatkozó információink is. Éppen ezért a falképek keletkezési idejének meghatározásakor jobbára csak stilisztikai elemzéssel jutunk valamire. A Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. számában közölt tanulmányában

2 az OMvH művészettörténésze, Lővei Pál a címerábrázolásokat alapul véve 1410-1420 körűire helyezi a freskóciklus születését. A festmények stilisztikailag viszont mindenképpen az 1370-es illetve az 1370-es éveket megelőző időszakhoz tartoznak. Vizsgáljuk meg tehát, miről is árulkodnak a címerek. A siklósi feudum a Siklósi család tulajdonában volt 1387 áprilisáig. (Luxemburgi) Zsigmond királlyá koronázásának idején azonban a templom minden valószínűség szerinti építtetői elvesztették birtokukat. A tulajdonjog 1394-ben a Garaiak kezébe kerül, s az övék is marad egészen 1482-ig. Kék alapú, arany kígyós címerükből több is látható a templomban: az apszis boltozatának zárókövén és a szentély boltmezőinek sarkaiban lévő páros címerek némelyikében. Utóbbiakkal szemben feltehetőleg Garai (II.) Miklós második felesége, a királyné nővére, Ciliéi Anna családi címerei voltak. A Garai-címerek jelenléte feltételez egy post quem időpontot, amely 1394, a birtok Garai-kézre jutásának ideje lenne. Ezt korrigálnák a Cillei-címerek 1401-re, Siklós urának, Garai (II.) Miklósnak Ciliéi Annával való házasságkötésének évére (az esemény valóban indokolttá tenné a feleség családi jelvényének felvételét a falképciklusba). Végül, a mindent eldönteni látszó jelvényt, a Sárkányos lovagrendét a szentély déli oldalfalán előkerült ablak bélletének záradékában találjuk (1. ábra). A lovagrendet Zsigmond király keltette életre 1408-ban, s 22 alapító tagja sorában ott találjuk Garai (II.) Miklóst is. Végső post quem dátumunk tehát eszerint 1408. A címerek elhelyezése azonban megfontolásra int. Kétségtelen, hogy nagy politikai tekintélyre utal a Sárkányosok címerének használata, de mi lehet vajon annak az oka, hogy mégsem kap kiemelkedő helyet a ciklusban? Ha a freskókkal egyidejűleg készült, nem lett volna megfelelőbb az apszis ablakainak medalionjaiban elhelyezni? Főként, hogy ez utóbbiak közül az egyik üresen maradt. * A cikket olasz eredetiből fordította: Fekete Ádám