F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Vida Tivadar-Máthé Géza: Árpád-kori faragványegyüttes feltárása és bemutatása Külsővaton

ban kell módot találni kiállításukra. Ez a szándékuk az egyházközség egyetértésével is találkozott. Ezen kívül jelentősen hozzájárult a kiállítás költségeihez Körmendy József prépost úr is. A kövek bemutatására a karzatalj baloldali boltmezője alatt kínálkozott lehetőség. A torony alatti boltövek alá új belső rácsokat illetve kaput építtettünk be, így zárt állapotban látható a kiállítás és a templombelső is. Az előkerült faragványokról először a falazó habarcs maradványait kellett eltávolítani, majd vízzel és gyökérkefével mostuk tisztára őket. A kövek pórusaiban meszelés illetve színes festés nyomai voltak megfigyelhetők. Minden darabról fényképfelvétel és felmérési ábra készült. A szemszerkezet, a megmunkálási jellegzetességek alapján feltehetően összetartozó töredékeket külön gyűjtöttük és próbálgatással a törésfelületen illeszkedő arabokat összeválogattuk. Funkció szerint három csoportot különböztethetünk meg: oszlopfő, oszloptörzs, oszloplábazat. Négy oszlopfő szimpla oszlopos ikerablakhoz tartozott. A fejezetek méretéből 50 cm-es egykori falvastagság adódott. Az egyik ikeroszlopfőn 45°-os élszedés ferde visszametszése volt megfigyelhető, mely a csúcsíves elszedett ablakszemöldökív élszedésének méretével egyezett. Bár nem volt egyértelműen tisztázható, hogy mely fejezet, lábazat és oszloptörzstöredékek tartoznak össze, ennek ellenére - a jobb érthetőség kedvéért - ezt az ikerablakot megépítettünk (14. ábra). Feltételezhető volt ugyanis, hogy az élszedés illeszkedő elhelyezése és egyező mérete miatt összetartoznak. A törésfelületen illeszthető darabok bronzcsappal, kőragasztóval illesztettük újra össze. A többi alakos oszlopfőt illetve az oszloptörzseket falba erősített idomacél konzolokra szorítócsavarokkal, roncsolásmentesen rögzítettük (15. ábra). Az oszlopfők kissé a szemmagasság feletti elhelyezése az összes szép faragási részlet (pl. oroszlánszáj) tanulmányozását is lehetővé teszik (16. ábra). A kövek funkciójának magyarázatául egyszerű templomrajz szolgál. A faragványok kibontását és a visszafalazást Csáfordi Miklós, Vida István és Vida Gáspár (Külsővat) végezték el e sorok írói jelenlétében. A kövek kiegészítését, elhelyezését Sütő József (Budapest) kőszobrász-restaurátor társadalmi munkában vállalta. A rácsokat és a kaput Máthé Géza tervezte (17. ábra), melyeket Szász Béla és Szász Attila (Kispirit) lakatosmesterek készítettek el. A kőművesmunka Dénes József (Mersevát) kezeit dicséri. A templom falára kívül „Műemlék" feliratú márványtábla került, amelyet Gaál Ferenc (Pápa) kőfaragó mester készített. Az általános gyakorlattól eltérően a kövek kiállítása (bemutatás és rekonstrukció: Máthé Géza) a megtalálástól számított kilenc hónapon belül megvalósult. A kiállítást a hagyományőrzés fontosságának hangsúlyozásával 1995. július 14-én Külsővat szülötteinek, Körmendy József prépost úr gyémánt- és Bali Tibor plébános ezüstmiséje alkalmából Párkányi József veszprémi segédpüspök szentelte fel.