F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MEGEMLÉKEZÉS - Sebestyén József: Magyar diákok emléke (műemléki vonatkozásokkal) a frieslandi Franakerben

5. Franeker, Martinikerk (Szent Márton-templom). Alaprajz a magyar diákok sírköveinek feltüntetésével. 1. Csernátoni István 2. Sepsi János 3. Komáromi István, Pataki Mihály és Zilahi Dániel A templomot a frank időkből származtatott vár közelében emelt hajdani fatemplom helyén kezdték építeni 1421-ben. A késő gótikus, álbazilikás, háromhajós, szentélykörüljárós alaprajzú csarnoktemplom egyedülálló a megyében. A templom karcsú oszlopokon nyugvó, tört ívű, deszkázott fa „dongaboltozatokkal" fedett s nagyméretű, áttört gótikus ablakokkal megvilágított belső terében (4. ábra) ma mintegy 330 régi síremlék található, köztük számos a város jeles kőfaragómesterei által faragott, gazdagon díszített, 16. századi sírkő, többségük fektetve a padlózatot alkotja. A templomba belépő itt a város történelmével szembesül. E helyt nyugszanak a város életében jelentős szerepet játszó szász nemesek, jeles és gazdag családok tagjai, világi és egyházi személyiségek, egyetemi professzorok, vagy itt találhatók síremlékeik, köztük a Franekerben elhunyt öt magyar diákéi is (5. ábra). Őket haláluk után nem itt, hanem az 1587-ben felszentelt egyetemi templomban (6. ábra) helyezték örök nyugalomra. Az egyetem épületegyüttese a templommal (7. ábra) 17-18. századi ábrázolásokról ismert. Az intézmény fénykora is erre az időszakra esik. Négy fakultása volt. Az akadémiát látogató németalföldi s az akkori Európa számos más országából, így Magyarországból s Erdélyből is érkezett diákok a jog- s az orvostudomány, a teológia és a szabad művészetek - többek között a filozófia, filológia, a nyelvek, a matematika és a hadmérnöki építészet (!)

3 - terén folytathatták tanulmányaikat. A város a diákélet szempontjából csendesebb, „csábítások" nélküli hely volt, melyet az igazhitű reformátusok Sionjaként emlegettek.

4 A nagyobb németalföldi egyetemi városoktól eltérően itt a tanulás és a létfenntartás költségei viszonylag alacsonyabbak voltak. Az alapítók a szegényebb hazai és külföldi diákok számára ingyenes diákszállást létesítettek az egykori főutcán álló régi Városháza épületében (8-9. ábra), s az ottla-