F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MEGEMLÉKEZÉS - Sebestyén József: Magyar diákok emléke (műemléki vonatkozásokkal) a frieslandi Franakerben

töltődtek, megteremtve ezáltal a földművelés vagy, még inkább az állattenyésztés feltételeit. Az Európa környező államaiban létrejött feudális rendszertől eltérően Fríziában nem alakultak ki feudális nagybirtokok, a falvakban a parasztgazdaságokat egy-egy család birtokolta, bérelte. így nyílt lehetőségük a kereskedésre, melynek révén gazdasági függetlenségre tehettek szert. Segítette ezt az is, hogy a 7. századtól a frízek befolyása a tengeren, kiváló hajósaik révén egyre nőtt, s komoly hálózatot alakítva ki hosszú ideig uralták az északi-tengeri kereskedelmet. Fríziában a feudális viszony helyett a szabad parasztok önkormányzata jött létre a középkorra. Ez volt az ún. fríz szabadság lényege. A szabad frízek jogait, a frankok uralmát erre a területre is kiterjesztő Nagy Károly, 802-ben a Lex Frisionum-ban foglaltatta írásba. Ez tette lehetővé a frízek számára, hogy képviselőik útján ügyeikben maguk határozhassanak. A falvak csoportjai együttműködése révén létrejött megyék s az önálló jogokkal bíró tizenegy fríz város, köztük Franeker képviselőket 2. Franeker városa egy 17. század közepi metszeten. Bem Schotanus atlasza. 1. az egyetem épületegyüttese. 2. Martinikerk (Szent Márton-templom). 3. a városháza