F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)
KIÁLLÍTÁS - Tamási Judit: A gótikától a habánokig. Kályhacsempekiállítás és –konferencia Sárospatakon
JEGYZETEK 1. Stredoveké kachlice. Katalóg. Vystava v Archeologickom múzeu, Bratislava, június - október 1993. 2. Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Miskolc, 1992. (Borsodi Kismonográfiák 37.) 3. Lásd pl.: Ján Chovanec: Renaissance tiles from the castle of Paric in Trebisov. In: Actes du XII e Congres International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques. Tom. 4. Bratislava, 1993. 225-230., valamint az 1. sz. jegyzetben idézett katalógus vonatkozó része. Magyarországon egyetlen tanulmány egyik fejezete foglalkozott a témával: Holl Imre: Renaissance-Öfen. Mittelalterliche Ofenkacheln in Ungarn. - Acta Archaeologica 45 (1993) 247-299. Sajnálatos, hogy Holl Gyuricza Anna munkáját nem ismerte, így a két szerző csaknem párhuzamosan dolgozott. 4. Lásd ehhez még: Holl i.m. 267-278. 5. Vö.: Marija Birtasevic: Szrednovekovna keramika. Beograd, 1970. 44-45. 90-91. kép 6. A szerencsi vár első formájában a 16. század közepén épült fel, így ez a kályhája az 1550-es évekre keltezhető: Gyuricza i.m. 17. 7. Holl i.m. 249-256. 5-6, 9, 11-13. kép 8. A veretmintának mint a tapétamustrán belüli alfajnak a német irodalomra (vö.: Fritz Blümel: Deutsche Öfen. München, 1965. 57.) hivatkozó elkülönítése {Gyuricza i.m. 26.) a katalógus szerzőjével egyetértve számunkra sem tűnik indokoltnak. 9. Parádi Nándor: Későközépkori kályhacsempe negatívok. Folia Archaeologica IX. (1957) 181-182. (XXX. t. 5, 5/a.). Lásd ehhez még: Horváth István-H. Kelemen Márta-Torma István: Komárom megye Régészeti Topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. Budapest, 1979. 82. (Magyarország Régészeti Topográfiája 5.) 10. Voit Pál: Magyar kerámiatörténeti tanulmányok I. Későreneszánsz kályhák Miskolci Mihály műhelyéből. Művészettörténeti Értesítő 1954. 118-121.; Ugyanő: Kerámiai emlékek. In: Nógrád megye műemlékei. Szerk.: Dercsényi Dezső. Budapest, 1954. 98. (Magyarország Műemléki Topográfiája III.) Judit Tamási VON DER GOTIK BIS ZU DEN ANABAPTISTEN OFENKACHELN AUS DEN KOMITATEN ABAÚJ, SÁROS UND ZEMPLÉN Der sog. Rote Turm und der Renaissancepalast der Magnatenfamilie Perényi in Sárospatak beherbergten vom 17. August bis zum 30. September eine kleine Ausstellung, die vorgenommen hat, das Kachelfundmaterial dreier heute z.T. in der Slowakei liegender Komitate (Regierungsbezirke) des historischen Ungarn aus dem 15-17. Jahrhundert darzustellen. Organisatoren der Ausstellung waren das Museum Rákóczi des Ungarischen Nationalmuseums in Sárospatak und das Museum für Heimatskunde (Vlastivedné Múzeum) in Trebisov (ung. Toketerebes, Slowakei); am letzteren Ort war die Ausstellung anschließend, vom 30. Oktober 1996 bis zum 19. Januar 1997 zu besichtigen. Das hauptsächlich aus den renaissancezeitlichen Bauperioden von Burgen und Schlössern dieser nordostungarischen Region stammende Fundmaterial wurde im Grunde genommen chronologisch geordnet zur Schau gestellt, indem man auch ver-