F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

KIÁLLÍTÁS - Tamási Judit: A gótikától a habánokig. Kályhacsempekiállítás és –konferencia Sárospatakon

nácskozás horderejét, s nemegyszer az újdonság erejével hatott. így például Simon Zoltán egy olyan Csejtén készült füzéri habán kályhát mutatott be, amelynek csempetöredékei a tárgyévi, illetve az azt közvetlenül megelőző ásatási idényben kerültek elő. E kályha tartozéka volt az első hazai ásatásból származó kőből faragott kályhaláb. Lázár Saroltának a pilisszentléleki pálos kolostorban az elmúlt években folytatott kutatásai a lovagalakos műhelynek tulajdonítható termékek számát gyarapították, s egyúttal a műhely abszolút időrendjéről szóló vitához is hozzájárultak, amenynyiben annak Mátyás-kori működését erősítették meg. Az ásató megtalálta annak a Madonnát a gyermek Jézussal ábrázoló agyag kályhacsempe(?)negatívnak a másik felét is, amelyet majd négy évtizeddel korábban Parádi Nándor bizonytalan lelőhelyű esztergomi darabként közölt.

9 Tomka Gábor az ónodi vár közelmúltban előkerült csempeleleteit ismertette, míg Földing Zoltán egy régi téma újrafeldolgozására vállalkozott, midőn a Voit Pál munkássága nyomán

10 Miskolci Mihálynak tulajdonított csempék csoportját vizsgálta meg. Détshy Mihály az írott források, a sárospataki számadások adatainak közreadásával megerősítette Gyuricza Anna és Feld István véleményét a jelentékeny lengyelországi csempeimportot illetően, ugyanakkor felhívta a figyelmet a prospektus egy tárgyi tévedésére is, tudniillik hogy a habánok nem Csejtéről, hanem Szobotistról jöttek Patakra. A legkiterjedtebb szakmai vita Ján Chovanec előadása után bontakozott ki annak kapcsán, hogy a kiállítás és a konferencia emblémájául választott terebesi csempén és a vele rokon példányokon az angyal valóban Kassa címerét tartja-e (6. ábra). Bár a kiállítást rendezői hangsúlyozottan a nagyközönségnek szánták, az egy tudományos bemutatóval szemben támasztható igényeket is kielégíti. Vélhetőleg a szűkös anyagi eszközökkel magyarázható, hogy az installáció hagyományosnak, kissé egyhangúnak tűnt, ám a rekonstrukciós rajzokba illesztett csempetöredékek, a legújabb füzéri kályha felsőtestének 4. Budapest, Csalogány utcai lelet: gyöngysoros koszorúval díszített kályhacsempe, 16. század első negyede. Acta Archaeologica XLV. (1993) 249. kép