F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Petravich András: Város- és megyeházák a dualizmus korában

zákon belül egy sajátos műfajt képvisel.

19 Az egyesített Budapest 1873-ban létrehozott, majd 1893-ban újjászervezett kerületi elöljáróságainak lényegében városi méretű feladatai voltak, de önkormányzati jogkör nélkül; székházaik ennek megfelelően, egyszerűbb programmal épültek fel.

20 A századvég új stílusa, a szecesszió a városházák építtetőinek körében hamar elfogadásra talált. Építész és megbízó találkozásából ily módon a stílus több kiemelkedő alkotása született meg. A mezővárosból törvényhatósági jogú várossá lett Kecskemét székházát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették meg 1892-1897 között.

21 A magyar szecesszió egyik kiindulópontjává vált kecskemétit a Kiskunságban és a Bácskában szecessziós városházák sora követte, egyebek között a kiskunfélegyházi (Vas József és Morhitzer Nándor tervei szerint, 1909-1911 között

22

) és - dualizmuskori városház-építészetünk betetőzéseként - a Komor Marcell és Jakab Dezső által 1907-től 1909-ig felépített szabadkai (3. ábra).

23 Ugyanekkor, és ugyancsak Komor és Jakab tervei szerint épült fel a lechneri stílus térben legtávolabbi követője, a marosvásárhelyi városháza (4. ábra).

24 A szecesszió által befolyásolt szerényebb épületek közül való a Papp Gyula és Szabolcs Ferenc által tervezett nyírbátori községháza 1911-1912-ből.

25 A vármegyék mindenkori jelentőségének köszönhetően a megyeházák ha nem is kizárólagos, de jellegzetes magyar épülettípust képeznek. A századforduló vármegyéinek gyökerei a Szent István-i királyi vármegyékig nyúlnak vissza. Közvetlen előzményeik a nemesi vármegyék, amelyek a 13. századtól léptek a széthulló királyi 4. Marosvásárhely, városháza. Régi képeslap, 1912. OMvH Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 95.9.110. Reprodukció: Barka Gábor