F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Prakfalvi Endre: Két egykor volt zsinagógáról: Várpalota, Veszprém

tást eredeti jellegéből teljesen kiforgatva és - épittető kivánságára - eredeti formaalakitásából kivetkőztetve alakitsák át. A tervező műterem a felterjesztést 7 napon belül készitse el. A Bizottság felkéri a Városi Tanács képviselőjét, intézkedjék arra nézve, hogy az Épitészeti Tanács döntéséig az épület átalakitásával kapcsolatos minden további beavatkozás megszűnjék. Kéri továbbá, hogy az épületről eddig eltávolitott összes - épitészeti szempontból jellegzetes és értékes belső és külső - alkatrészek /kapu, ablak, hagymavégződés, stb./ megőrzéséről gondoskodjék. Granasztói Pál s.k a Városrendezési Bizottság titkára Rákóczi-tér 7., volt zsinagóga átalakitása CKiindulási jegyzőkönyv 4. pontja) A Veszprémi Bakonyi Múzeumtól beszerzett adatok alapján a Zsinagóga épitéstörténetét az alábbiakban vázolhatjuk: A morva tartományi főrabbitól 1791-ben egy Veszprémben felépitendő templom javára ajánló sorokat kapnak. Az 1750 körül megalakult hitközség központjában - a Buhim völgyben - a Séd partján lehetett az első imaházuk. Az ideiglenes jellegű imaház helyébe - a Kossuth Lajos utca környékére húzódott zsidóság - állandó templom megépítésére gyűjtést indit. Azonban 1799-ben gazdasági tárgyalások után Zichy* Ferenc gróf kötelezte magát templom és paplak építésére. Az első templomuk - a megyei levéltári adat szerint - 1800-ban már állt, amelynek helyén épült a szóbanlévő Zsinagóga. A pesti Chortemplom mintájára 1839-ben kibővitett épület helyébe 1862-ben indult meg az építkezése. A tervek elkészítésére és munkák irányítására Zitterbarth Mátyás pesti építész kapott megbízást. 1865 február 10.-én avatták fel „akkor az ország egyik legszebb, legdíszesebb zsinagógáját". A nem párhuzamos végfalakkal záródó, kereken 34-37 m. hosszú, 15 m. széles és 11 m főpárkánnyal rendelkező épület szentélye keleti irányba a mai Rákóczi-térre néz. Homlokzata romantikus stílusban mórizáló elemek felhasználásával épült (4-5. ábra), mely bádogtetővel, a 12 oszloptagozat végződésén hagymadisszel /az eredetileg egy kémény helyett, ma kéményerdővel/ birt. Az egy légterű impozáns méretű belsőt kétoldalt oszlopokkal alátámasztott karzattal és a külső mór hangulatban tartott mennyezet festéssel diszitették (6-7. ábra). A Muzeumok és Műemlékek Országos Központja által - a 13/1949 sz. törvényerejű rendelet alapján - 1951 évben készitett Veszprém városképi és műemléki vizsgálata a Zsinagógáról metszetet és fényképet nem közöl, azonban az építmények leírásában /a Il/b. fejezet 8. oldalán/ az alábbi szöveggel határozza meg az épület műemléki értékét: A 18. század második felében a zsidók letelepedésekor Várpalota szintén Zichy birtok volt. - P.E.