F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Bozóki Lajos: Franz Anton Hillebrandt elbontott temploma az esztergomi várhegyen

Bozóki Lajos FRANZ ANTON HILLEBRANDT ELBONTOTT TEMPLOMA AZ ESZTERGOMI VÁRHEGYEN Az OMvH Tervtárában őrzött Lux-hagyaték katalogizálása során újabban kerültek elő azok az eddig ismeretlen rajzok, amelyeken látható templomot az esztergomi Várhegyen állt egykori Szent István-templommal azonosíthatjuk. A templom, alap­rajzi elrendezése, stílusjegyei alapján Franz Anton Hillebrandt második székesegy­ház tervével hozható kapcsolatba, története pedig szorosan összefügg a Várhegy tö­rök háborúk utáni történetével, illetve az érsekség Esztergomba történő visszaköltö­zésével. Az 1683-as párkányi győztes csata után Esztergom felszabadulásával elvben megnyílt a lehetőség az érsekség visszatelepítésére. I. Lipót azonban csak nyolc év­vel később, 1691. február 1-én határozta el magát, hogy az érsekújvári és az eszter­gomi várat tartozékaival együtt tízezer forint ellenében visszaadja Széchenyi György érseknek. 1 Tette mindezt azzal a megszorítással, hogy az érsek kötelezi magát a vá­rak fenntartására, továbbá hozzájárul, hogy az említett várakban a császári helyőrség változatlanul bent maradjon. 2 Noha az 1723. és 1751. évi országgyűlés sürgette az érsekség visszatérését, ezt a haditanács következetesen figyelmen kívül hagyta. 3 Csak Barkóczy Ferenc beiktatása után, 1761. október 15-én kapott a katonaság pa­rancsot, hogy minden hadifelszerelésével együtt hagyja el az esztergomi várat. A ki­vonulásnak az volt az ára, hogy Barkóczy írásban kötelezettséget vállalt a hadita­nácsnak, miszerint a vár külső védműveit teljes épségben meghagyja. 4 Ez a kötelez­vény elvben nagy mértékben korlátozta Barkóczy építtetői ambícióit. 5 Barkóczy Isi­dore Canevale után 6 Franz Anton Hillebrandtot a magyar kamara főépítészét bízta meg „a mi új Jeruzsálemünk" megtervezésével. Hillebrandt 1763. március 10-én ad­ta át az első tervsorozatot, melyen még a várfalak megtartásával számolt. Mária Te­rézia végül is 1763. augusztus 31-én járult hozzá a korlátozás feloldásához, 7 s így új terveket lehetett készíteni. Hillebrandt terve párhuzamosan született a nagyváradi püspöki palota, székesegyház és szeminárium építésével, 8 ahhoz hasonló nagyszabá­sú építészi feladatot jelentett. Ezen a második terven ( 1. ábra) Hillebrandt a várhegy keleti erődítésfalainak lebontásával egy egységes tengelyre fűzött rendszert alakított ki. A terep adta lehetőségek miatt a székesegyház szentélyét nyugatra, főbejáratát keletre helyezte. 9 A tervezett latin kereszt alaprajzú székesegyház megnyújtott, eny­hén ívelt szentélyéhez kétoldalt sekrestye, a kápolnasoros hajó északi és déli oldalá­hoz egy-egy ovális alaprajzú kápolna csatlakozik. Kéttornyos főhomlokzata lekere­kített sarokrészek között konkáv felületekkel tagolt. 10 A székesegyház lábazati ré­szét, miként a püspöki palota alsó zónáját az övpárkányig vízszintes sávozás tagol­ja. 11 A belsőben a kupolatér alatti négyezetben a pillérsarkokon oszlopok állnak. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom